Doppingszabályok és doppinghelyzet az olimpia előtt

pen | 2012-01-16  | 1 hozzászólás

• cimkék:
• EPO, 
• WADA, 
• olimpia, 
• London, 
• Tiszeker Ágnes, 
• IGF, 
• dopping 

Tweet

A legelső átfogó doppinglistát 1971-re alkotta meg az IAAF, a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség. A napjainkban meghatározó, mondhatni egyetemes érvényű lista pedig azóta létezik, és módosul-frissül évről évre, hogy 1999-ben létrejött - felerészben a tagországok kormányai, felerészben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által fenntartott és pénzelt - szervezet, a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség. 

A WADA definíciója szerint doppinglistára való mindazon szer vagy módszer, amely potenciálisan javíthat vagy javít a sportteljesítményen, veszélyezteti - vagy potenciálisan veszélyezteti - a sportolók egészségét, és használata megsérti a sport szellemiségét.

Az idei esztendőre érvényes tiltásgyűjtemény január elsejétől él, és ahogy korábban többször akadt rá példa, a mostani még egyértelműbben tükrözi a változásokat, az új szellemű megközelítést, amennyiben a régebben olykor akár öncélúnak tűnő rendszabályozást mind inkább felváltja a gyakorlatiasságot is tükröző tudatosság, a racionálisan átgondolt listázás elve és gyakorlata. Napjaink doppingkódexében hovatovább már tényleg csak azok a tiltó-büntető-fegyelmező rendelkezések, a felsorolásokban pedig egyre inkább azok a szerek és módszerek kapnak helyet, amelyek üldözése, a sportolóktól való minél hatékonyabb elzárása indokolt - éppen a sportolók egészsége, védelme érdekében. Hogy konkrétabbak legyünk: volt idő, amikor a nyilvánvalóan a betegség ellen, a gyógyítás szándékával (és legfeljebb másodsorban a teljesítményjavítás céljával) beszedett olyan köhögéscsillapító, mint amilyen a kodein is, jó darabig doppinglistán szerepelt, hogy aztán a józan belátás jegyében kikerüljön az üldözendő készítmények közül.

Suttyomban kortyintva

Napjainkban az előbbi példára épülő gyakorlat térnyeréseként értékelendő, hogy általában is törekednek a "főállású lajstromkészítők" azokat a szereket mellőzni a tiltott gyümölcsök amúgy hatalmas készletéből, amelyeket a sportoló egészségvédelme jobban indokol, mint az a félsz, hogy használatával jogtalan előnyhöz jut az illető, kvázi doppingol. A 2012-es WADA-kódexet ebből a megközelítésből szemlélve feltűnő és az ésszerűség alapján üdvözlendő, hogy a napi orvosi praxisban gyógyszerként felírt - mondjuk asztma elleni - készítményeknek már nem mindegyike tiltott, vagy nem minden sportágban tilos az igénybe vételük. Ha úgy tetszik, a liberalizálás jelének tekinthető, hogy például az alkohol (persze nyilván nem nyakló nélküli) fogyasztását engedélyezték a bowlingozóknál vagy éppenséggel az öttusázóknál is, ami sajátos emlékeket ébreszthet az olimpián is oly sikeres magyarok körében, akik egykoron - persze suttyomban kortyintva belőle - a pálinkát mint feszültségoldó "célzóvizet" igen eredményesen használták a lövészetnél...

Aztán erre az évre részben zöld jelzést kapott a korábban üldözött bétablokkolók használata. Ezeknek a szívműködést lassító, a vérnyomást levivő, a szorongást csökkentő szereknek az igénybe vétele - ha nem is korlátlanul, hanem olykor megszorításokkal, például külön engedélyezéshez kötve - több sportágban is megengedetté vált, amellett általánosan is használható immár nem is egy a légutak megtisztítását segítő inhalációs-aerosolos szerek közül, amelyek korábban szintén doppinglistán szerepeltek.

"Kézenfekvő" stimuláló anyag, de doppingszernek csak kellő mennyiség esetében minősül a koffein, amelyet kávéval, különböző üdítő- és még inkább energiaitalokkal vesz-vehet magához a sportoló. Persze napi két-három kávétól még nem bukik meg senki, viszont kétszámjegyű napi adagnál már feketelistás lehet bárki, ahogy az energiaitalok mértéktelen bevitele is eredményezhet pozitív mintát a doppingkódexben limitált szerként szereplő koffein használóinál, noha hivatalosan a koffein 2004-ben lekerült a doppinglistáról, és jelenleg csak a WADA úgynevezett monitoring programjában szerepel.

A nikotin egyértelműen doppinghatású

Ugyanakkor változatlanul tiltott a klenbuterol, az egyik "legnépszerűbb" doppingszer fogyasztása, már a legcsekélyebb mennyiségben is. Ez a világ jelenlegi legjobb kerékpárosát, a spanyol Alberto Contadort sújthatja a legérzékenyebben, hosszú eltiltást jelentő módon akár, miután nála tavaly a mintavételt követő analízis során klenbuterolt mutattak ki, ami a bringás magyarázata szerint fertőzött hússal kerülhetett be a szervezetébe. Az izomtömeg-növelő anyag listán maradásával meglehet, hogy a marhaváltozat se mentheti meg Contadort.

Nem kevésbé érdekes, hogy - bár a hivatalos doppinglistára (egyelőre?) nem vették fel - része lett a monitoringos állománynak a nikotin. Hivatalosan és hangsúlyozottan csak figyelemmel követésről van szó, tehát semmiképpen se irányul e lépés a cigarettázók, általában a dohányosok ellen - mondják a világszervezet képviselői, ezzel együtt váratlan fejleményről beszélhetünk. Már csak azért is, mert a monitoringozás kiterjed a főleg a skandináv országokban elterjedt, mindmáig igen népszerű snüsszölés vizsgálatára is. A tubákolásra alkalmas dohány ínybedörzsöléses módijának nyomon követése mögött az a közelmúltbeli tudományos következtetés állhat, hogy a nikotin egyértelműen doppinghatású, hiszen erős idegméregként serkenti a szívműködést, megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot, élénkíti az agyat és az izomműködést, tehát teljesítményt javít.

További kiskapu zárult be

Nemcsak egyes szerek és módszerek tilalma kapott kiemelt hangsúlyt a WADA-kódexben, hanem a doppingolásnak egy "passzív" módja is.
Tudniillik hosszú időn keresztül működött szerte a világban a "sportolóeltüntető" szisztéma, vagyis a doppingellenőrök hiába toppantak be mintavételi szándékkal egy-egy válogatotthoz, csapathoz, egyéni versenyzőhöz, gyakorta csak a nyomukat üthették a tesztelésre kiszemelt delikvenseknek. Ezért találták ki és alkalmazzák immár igen szigorúan az úgynevezett whereaboutsot, vagyis a holléti nyilvántartás intézményét, magyarul a bejelentési kötelezettséget. Ami annyit tesz, hogy az élversenyzők mindegyike - a szövetségén keresztül - köteles részletes információkkal szolgálni arról, hogy adott nap huszonnégy órájában hol tartózkodik, hol érhető el vagy utol, ha ellenőrizni akarják.

A szabályból fakadóan 18 hónap alatt háromszor bújhat ki az előírás kötelmei alól bárki, de ha másfél éven belül háromszor nincs ott az illető az előre megjelölt helyen, az bizony szankcionálható, sőt egyre inkább szankcionálandó doppingvétséggel ér fel, és ugyanúgy eltiltható, mintha "hagyományosan" doppingolt volna. Ezzel egy további kiskapu zárult be a netán csalni óhajtó sportolók - és persze edzőik, szakvezetőik, orvosaik - előtt...

A fő bűnösök

És noha a doppingháború teljesen sikeres lezárásában illúzió reménykedni, annak azért a tiszta versenyzés, a fair play hívei okkal örülhetnek, ha szűkülnek a csalás különböző formáival trükközők lehetőségei.

Magától értetődően a tradicionális(an ártalmas) doppingszerek és metódusok ott vannak hiánytalanul a 2012-es WADA-katalógusban is. Ilyenek a fegyelmi ítéleteknél a legsúlyosabb büntetések kirovását indukáló, izomtömeg-növekedést serkentő anabolikus szteroidok. Nem engedélyezettek ezután sem a gyors testsúlycsökkentésre szedett vizelethajtók, sem a maszkírozó anyagok, vagyis az olyan gyógyszerek, amelyek segítségével megváltoztatható a doppinglistán szereplő egyes készítmények szervezetben történő lebomlása és kimutathatósága.

Tilalom alá esnek a központi idegrendszerre élénkítőleg ható, az agyműködést és a szervezet reakcióit felgyorsító stimulánsok is, miként az e csoporthoz tartozó kábítószerek, köztük a kokain, az amfetamin. Nem engedélyezettek a különböző hormonkészítmények és -származékok sem, például a növekedési hormon, aztán a vörösvértestek oxigénszállító kapacitását növelő EPO, az inzulinszerű, anabolikus hatású megannyi növekedési faktor (IGF).

Megemlítendők a narkotikumok, azok a mákból készült, erős fájdalomcsillapító hatású készítmények - ilyen például a heroin - is, amelyek a használóban a félelem nélküliség és a korlátlan erő érzetét váltják ki, továbbá a kannabiszszármazékok, mint amilyen a marihuána és a hasis.

A 2012-ben is szigorúan tiltott módszerek közé tartozik a géndopping, vagyis az az eljárás, amikor a sportolók teljesítőképességét olyan gén szervezetbe juttatásával módosítják, amely hat az izmok működésére, anyagcseréjére és vérellátására. Továbbá a vér oxigénszállító képességét megnövelő vérdopping, és persze mindenféle kémiai és fizikai manipuláció.

Az olimpia nem a géndoppingról fog szólni

Tiszeker Ágnes, a MACS (Magyar Antidopping Csoport) vezetője szerdai nyilatkozatában az MTI-nek elmondta, a tervek szerint minimum három doppingellenőrzést végeznek majd el minden sportolón még azelőtt, hogy Londonba kiutazna a magyar csapat. "Elképzelhető, pláne ha szakmailag indokolt, hogy az utolsó pillanatokra, esetleg az indulás előtti néhány órára fogunk összpontosítani. A Bécs melletti seibersdorfi labor vállalta, hogy ha kell, 24-48 órán belül eredményt tud produkálni."

Arra a kérdésre, hogy van-e, lehet-e félnivalójuk a sportolóknak, a MACS első embere azt felelte: annak, aki tudatosan visszaél valamely tiltott szerrel és doppingol, bizony van mitől tartania. "Nagyon sokat fejlődött-változott maga az ellenőrzés, az analízis. Átrendezheti az élmezőnyt például a meglehetősen "népszerű", igen széles körben használt IGF-nek, vagyis annak az inzulinszerű növekedési faktornak a kimutathatósága, amelynek hasonló a hatása, mint a növekedési hormonnak. Tudunk róla, sok az információnk, és ne legyenek illúzióink, Magyarországon is jelen van. Ha ezt ki tudják mutatni - márpedig a laboratóriumok hangsúlyozzák: csak a WADA engedélyére várnak, s amint ezt megkapják, elkezdődnek a tesztek -, akkor azért itt lehetnek érdekes eredmények. Mi e téren is fel vagyunk készülve, s ha a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség engedélyezi, akár a teljes magyar válogatottat le tudjuk szűrni IGF-re. A seibersdorfi is tud annyit, mint a londoni labor, ettől nem kell félni."

"Amitől esetleg mégis tarthatunk - folytatta Tiszeker Ágnes -, hogy afféle ugrás a sötétbe alapon sportolók hozzányúlnak táplálék-kiegészítőkhöz, nem is gondolva rá, hogy esetleg doppingszert is tartalmazhatnak. Ezért is sulykoljuk, figyelmeztetünk, beszélünk minden érintettel. Szoros kapcsolatot tartunk az összes magyar olimpiai kerettaggal, már ismert az idei tiltólista, s valamennyien megkapják külön, könyv formájában is, mire kell vigyázni-ügyelni. Igyekszünk mindenféle felvilágosítással szolgálni közvetlenül a sportolóknak, s én nagyon remélem, a magyar csapatban nincs, nem lesz olyan sportoló, aki tudatlanul, kérdezés nélkül, bármilyen doppingszerhez hozzányúl."

A közbevetésre, hogy ami nincs rajta a 2012-es tiltólistán, azért nem lehet büntetni, a MACS vezetője ekként reagált: "Én azt gondolom, Londonban nem új vegyülettípusok lesznek, ha lesznek, hanem a meglévők, a növekedési faktorok, vagy akár az EPO újgenerációs készítményeivel fogunk inkább szembetalálkozni. Tehát nagy "csodaszereket" jómagam nem várok. Kivétel a géndopping, amely amúgy ott van a tiltólistán. Picivel mindig közelebb jutunk a kimutatási technikához, de azért az még odébb van, hogy ezt is ellenőrizni tudjuk, s ebből akár pozitív eredmények szülessenek. De én azt gondolom, a londoni olimpia nem a géndoppingról fog szólni."

Forrás: MTI, Jancsó Kornél