Atlétika: Fancsali Andrásra emlékezünk

pen | 2010-08-03  | 6 hozzászólás

• cimkék:
• atlétika, 
• Fancsali András 

Tweet

Életének 61. évében elhunyt Fancsali András, a hetvenes évek kiváló hosszútávfutója. A sokszoros válogatott, 10000 méteren kétszeres országos bajnok atléta a mai napig is csúcstartója a 20 000 m-es/ 59:19,0-’78 és az 1 órás futásnak/ 20 240 m-’78 ; 13 évig tartotta 1;16:28,7 órás eredménnyel a 25 000 méter csúcsát is.

András a mai napig tiszteletre méltó egyéni csúcsokkal található a magyar örök ranglistán: 5000 m/ 13:51,4 – 10000 m/ 28:33,4 – maraton/ 2;15:56. A sok nagy versenyen győztes, mindig szerény atléta versenyzői pályafutása befejezése után is hű maradt a sportághoz. Szakedzői végzettséget szerzett, tudását - tapasztalatát igyekezett átadni tanítványainak, minden jelentős eseményen részt vett. Futás közben érte a halál.

Íme, így emlékszik rá pleko:

Fancsali Andrást, alias Gyufát még tizenéves koromban ismertem meg, amikor atlétizáltam 2 évet....Ismertem az eredményeit, tudtam, hogy az ország egyik, ha nem a legjobb hosszútávfutója. Már akkor levágtam, hogy a becenevét nem mindennapi alkatáért kapta. A 190 körüli magasságához 62-63 kg volt, egy "igazi" fehér kenyai...   A futóstílusa is olyan volt, nemes egyszerűséggel rakosgatta hosszú lábait, a pálya széléről nem is tűnt olyan gyorsnak, de bizony bőven 3 percen belüli ritmusban haladt. A 20 km-es távon 59 perc 19-cel, illetve az 1 órás futásban 20240 méterrel még mindig él az országos csúcsa. És ezeket még 1978-ban érte el, ami azért igencsak elgondolkodtató. Hol van ettől a mai magyar hosszútávfutás?

Gyufa nyert egy-két bajnoki címet, de annál több második helyezése volt. A hetvenes évek végén, és a nyolcvanas évek elején a 10000 méteres magyar bajnokságokon általában a következő volt a képlet: Gyufa mivel viszonylag lassú volt, iramot ment, a többiek meg próbáltak tapadni. Akik a csengetésnél ott tudtak a közelében lenni általában lehajrázták, de általában csak Kerékjártó tudott ott lenni, aki annak rendje és módja szerint ilyenkor le is hajrázta Andrást. Ennek köszönhetően ezekben az években mindig volt iram, csak 28.30-és 28.50 közötti idővel lehetett bajnoki címet szerezni.

Húszas éveimben mintegy két évig volt szerencsém Gyufa csoportjában edzeni, ahol olyan atléták edzettek, mint Sági Ferenc, Barócsi Heléna...Az utóbbi felkészülését segítettem, magyarán nyulaztam neki. Aztán a tavalyi év elején kerültünk újra kapcsolatba, és tanácsaival segítette a felkészülésem. Nem olyan rég sztorizgatva mesélte, hogy annak idején kijutott Olaszországba egy pénzdíjas versenyre. A versenyt megelőző napon a városban az egyik nagy üzlet kirakatában beleszerelmesedett egy Music Centerbe. Akkor még itthon olyat nem is látott az ember. Gyufa meg volt győződve róla, hogy bezsebeli a másnapi versenyen az első helyezettnek járó pénzdíjat, és akkor megveheti a zene cuccot. Igen ám, de a versenyt vasárnap rendezték, és a bolt akkor zárva volt, hétfőn meg már kora reggel indulás haza. Nem volt mit tenni megkereste a verseny főszervezőjét, és kért tőle előleget, mondván, másnap úgyis megnyeri a versenyt és akkor abból visszaadja a pénzt. A főszervezőnek tetszett a rámenős, magabiztos vagány srác, és miután felvilágosította, hogy az olasz európabajnok is indul, és Gyufa ennek ellenére is biztosnak látszott a dolgában, megelőlegezte a pénzt. Másnap nagy sajtóvisszhangot kiverve az olasz sportlapokban Fancsali András több  mint egy perccel legyőzte az európabajnok olaszt. Azért az tudni kell, ezek az eredmények nem jöttek ingyen, Gyufa bevallása szerint a legdurvább hónapokban 200-250 kilométeres heteket edzett.

Hetekkel ezelőtt beszéltünk utoljára, és abban maradtunk, hogy elkezd újra futni, és ősszel már újpestről átfut a római partra és ott együtt nyomjuk a kilométereket, és később egy-két veterán pályaversenyen is elindulunk.

Ma hozzászóltam egy bloghoz itt az edzésonline-on, és a barátomat, régi edzőmet hoztam fel példálózásképpen. Ekkor pen tömören hozzászólt a bloghoz, és tudatta, hogy Gyufa elment közülünk a tegnapi napon.

Gyufa, ígéretéhez híven elkezdte az edzéseket, de sajnos a tegnapi edzését már nem fejezhette be, mert futás közbe érte a halál. Kell ennél szebb halál egy ízig-vérig sportembernek? Szerintem nem. Csak talán egy kicsit korai volt 61 évesen.

Nyugodj békében Barátom, az emléked örökké velünk marad!

Forrás és képek: www.masz.hu