Címketalálatok

„Lehet, hogy vadul hangzik majd, amit most mondok, de a londoni sikerek dupláját is el tudom képzelni” – nyilatkozta nemrégiben egy sportpszichológus a Rióban várható magyar éremtermésről. Heves vita támadt belőle. Mit gondolnak mások?

Tűnődtél már azon, mennyire fontos számodra az edzés? Megfordult a fejedben, hogy talán túl komolyan veszed a futást és az kezdi maga alá gyűrni az életedet? Vagy épp ellenkezőleg, érezted már, hogy sokszor túl könnyen feladod és ezért nem jutsz egyről a kettőre? Csináld végig az alábbi tesztet, hogy megtudd, érdemes-e változtatnod a hozzáállásodon ahhoz, hogy igazán harmóniában legyetek - te és a futás.

Ahogy megjelentek az első walkman-ek, a sportolók gyorsan felfedezték a zene jótékony hatását az edzéseik során. A hármasugró Willie Banks és a 400 gátas Edwin Moses az elsők között kezdett zenére tréningezni. A mostani olimpián is sok sportolót látunk kisebb-nagyobb fülhallgatókkal edzeni, készülődni versenyszámaik előtt.

"Fejben dől el a verseny" - mondja a sportpszichológus, és hogy nyomatékot adjon a megállapításnak, azonnal hozzá teszi, hogy rövidesen ezzel a címmel jelenik meg az a szakmai könyv is, amely részleteiben alátámasztja, megmagyarázza az állítást. Lénárt Ágota a SE Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszékének vezetője mesél a sportpszichológiáról, annak hazai helyzetéről és elfogadottságáról.

„Megjártam a hadak útját, avagy siker és kudarc a sportban" címmel nagyszabású konferenciát tartanak március 8-án a Pécsi Közgazdaságtudományi Karon. 

A fizikailag aktívabb emberek nagyobb lelkesedéssel néznek elébe a mindennapoknak, mint a mozgásban szegény életmódot folytató társaik - derült ki egy tanulmányból. 

Műkorcsolya, szertorna, ritmikus gimnasztika, szinkronúszás: a kecsesség és a női báj sportágai, amelyekben tizenéves kamaszlányok hitetnek el velünk érett nőiséget, profi sminkben és színpompás dresszben. Egészen húszéves korukig. Amikor más sportágak képviselői beérett, felnőtt versenyzőkké válnak, ők már kiöregedettek, és civil életüket építik. Helyzetüket az utanpotlassport.hu elemezte dr. Budavári Ágota sportpszichológussal. 

A futás eszköz lehet a mentális egészségünk és jó közérzetünk megőrzésére, oldja a stresszt, segít a mindennapi gondok, problémák feldolgozásában - na igen, ezt már sokszor olvashattuk. A sportot azonban nem tekinthetjük a stressz elleni csodaszernek, sőt: a hosszan tartó stressz káros hatással lehet a sportteljesítményünkre és akár sérüléshez is vezethet.

Dr. George Sheehan 45 évesen kezdett futni. 30 éven át - 1993-ban bekövetkezett halálig - futott, és írt a futásról sporttársainak. 8 könyv és számtalan rövid történet őrzi emlékét. Az alábbi írása 1989-ből való.

Vajon tényleg segíthet a zene a jobb sportteljesítmények elérésében? A Spikemag.com Dr Costas Karageorghis-t, a zene pszichofizikai hatásainak szakértőjét kérdezte erről, aki szerint megfelelő zenével még az elit atléták teljesítménye is javítható. Nekünk pedig javasol néhány alapelvet, melyek segítségével kiválaszthatjuk a legjobb futós zenét magunknak!

"Majd felrobbantam a dühtől. Leültem és azt mondtam: Bzmeg! Nem futok tovább!" - a futás közben jelentkező érzelmek tönkretehetik a versenyünket, de ha jól bánunk velük, akár segíthetnek is.

A következőkben kicsit lerövidítve mutatom be a Ross Tucker által írt elmélkedéseket a magas hőmérséklet, mint input tényező szerepéről a tempóválasztás folyamatában. Akit érdekel az eredeti, hosszabb, több példával megtámogatott verzió, a forrásként megjelölt honlapon több részletben, angolul megtalálja. Én itt most csak a két - szerintem legérdekesebb - vizsgálat eredményére koncentrálok.

Cikksorozatunk korábbi részében eljutottunk Ross Tucker modelljének felépítésében odáig, hogy három fő vizsgálandó csoportot különítettünk el: az inputokat, az outputokat és a döntéshozatalt. Kezdjük a modell működésének vizsgálatát egy olyan példával, ahol egy fontos input tényezőt - a hőmérsékletet - megváltoztatjuk! Nézzük meg, hogyan tudjuk a magas hőmérséklet esetén bekövetkező sportteljesítmény csökkenést megmagyarázni előbb a fiziológiai elmélet, majd a várakozáson alapuló szabályozás segítségével.

Folytatódik cikksorozatunk a fáradásról és a teljesítőképesség korlátairól. Ross Tucker sportorvos és edzéselméleti szakértő ebben a részben a tempó választási stratégiákról elmélkedik.

Íme egy, a mai sporttudományt sokat foglalkoztató kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egy tízezer méteres versenyen a futó képes az utolsó 400 méteren hajrázni? És ha maradtak tartalékai, akkor miért nem futott inkább gyorsabban az utolsó 800-on? Vagy az utolsó 2 km-en? Vagy az egész távon? Mi alapján döntött a sebességéről a táv közben? Négy részes cikksorozattal próbálunk választ találni a kérdésekre.

Ez a cikk a futós témájú álmokkal, azok értelmezésével foglalkozik, illetve bemutat néhány egyszerű módszert, melyekkel a sportpszichológusok segítenek a sportolóknak abban, hogy álmaikat is felhasználják céljaik eléréséhez.

Brian Murphy egy ír 400-as futó. Elit atléta, aki keményen megdolgozik a sikerekért. Hazáját általában 4x400-as váltócsapatokban képviseli a nemzetközi versenyeken. Ő írta az alábbi üzenetet a blogjába, és nekem nagyon megtetszett. Ezért most ti is elolvashatjátok :o)

Kétféle futó van. Az egyik edzés közben koncentrál a feladatra, a távra, a mozgásra, a másik viszont engedi gondolatait szabadon kalandozni. Mindkét stratégiának vannak előnyei és hátrányai. Te vajon melyik csoportba tartozol?

Okos sportpszichológusok megállapították, hogy az amatőr futóknak négy alaptípusa van, és mindegyik típus más-más motivációk alapján, más céllal és máshogyan fut. Ismerd meg saját futószemélyiségedet, tudj meg valami újat magadról és a futásról!

Még egy high-tech úszós kütyü a piacon: a vízhatlan MP3 lejátszó gyártója szerint forradalmian új technológiájának köszönhetően minden eddiginél tisztább hangzást garantál használójának úszás közben.

Eljutottunk 13 részes cikksorozatunk végére. Tippeket adtunk a sérülések megelőzéséhez, a helyes táplálkozáshoz, az általános egészség megőrzéséhez, és végül a mentális felkészüléshez. Most közreadjuk az utolsó 4 jó tanácsot a mentális felkészülés témájában.

És akkor most következzen a második adag jótanács a mentális felkészüléshez!