Címketalálatok

Hat nagyöreg amerikai edző véleményét kérdezte meg a RW néhány olyan jótanácsról, melyekről - és persze az ellenkezőjükről is - gyakran olvashatunk kezdő futóknak szóló írásokban. Bemelegítés, keresztedzés, pihenőnap, futóóra, kilométerszám növelése, mezítlábas futás a terítéken.     

A swimming.about.com internetes úszóportálon találtam az alábbi írást az úszó sprintek sebességének növeléséről. A szerző, Terry Laughlin amerikai úszóedző, néhány Popov által alkalmazott technikát, gyakorlatot ír le, melyekkel a sprint sebesség fokozható - minden szintű úszó esetében.

Ha neked is van pár fölös kilód és elmúltál harminc,  biztos gondolkodtál már rajta, vajon mennyivel tudnál gyorsabban futni, ha hirtelen eltűnnének rólad a felesleges évek és kilók. Nos, úgy tűnik már erre is van tudományos formula: amerikai tudósok kidolgoztak egy olyan kalkulátort, ami adott távon az elért időeredményedből kiszámolja mennyinek felelne ez meg, ha 25 éves és 50 (nők) illetve 65 (férfiak) kilós futó lennél.

A következőkben kicsit lerövidítve mutatom be a Ross Tucker által írt elmélkedéseket a magas hőmérséklet, mint input tényező szerepéről a tempóválasztás folyamatában. Akit érdekel az eredeti, hosszabb, több példával megtámogatott verzió, a forrásként megjelölt honlapon több részletben, angolul megtalálja. Én itt most csak a két - szerintem legérdekesebb - vizsgálat eredményére koncentrálok.

Cikksorozatunk korábbi részében eljutottunk Ross Tucker modelljének felépítésében odáig, hogy három fő vizsgálandó csoportot különítettünk el: az inputokat, az outputokat és a döntéshozatalt. Kezdjük a modell működésének vizsgálatát egy olyan példával, ahol egy fontos input tényezőt - a hőmérsékletet - megváltoztatjuk! Nézzük meg, hogyan tudjuk a magas hőmérséklet esetén bekövetkező sportteljesítmény csökkenést megmagyarázni előbb a fiziológiai elmélet, majd a várakozáson alapuló szabályozás segítségével.

Folytatódik cikksorozatunk a fáradásról és a teljesítőképesség korlátairól. Ross Tucker sportorvos és edzéselméleti szakértő ebben a részben a tempó választási stratégiákról elmélkedik.

Íme egy, a mai sporttudományt sokat foglalkoztató kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egy tízezer méteres versenyen a futó képes az utolsó 400 méteren hajrázni? És ha maradtak tartalékai, akkor miért nem futott inkább gyorsabban az utolsó 800-on? Vagy az utolsó 2 km-en? Vagy az egész távon? Mi alapján döntött a sebességéről a táv közben? Négy részes cikksorozattal próbálunk választ találni a kérdésekre.

Robin Roberts úgy fut, mint a kenyaiak. Nem, nem olyan gyorsan, csak ugyanolyan edzésmódszerrel. És ennek segítségével a 47 éves reklámszakember is egyik egyéni csúcsot futja a másik után, Hogy mi a titka? A tempó futás, vagy ha úgy tetszik, a "kényelmesen küzdős" tempójú futás. Erről olvashattok az alábbi cikkben.

És akkor következzen a Giampaolo Lenzi maratoni edzésről szóló előadását ismertető cikk második része. Hosszú és tudományos - csak igazán elszántaknak! :o)

Cikkünk első részében megismerkedtünk a futópados edzés alapjaival, és bemutattuk, hogyan lehet a padot hill tréningre használni. Ebben a részben három további edzéstípust ismertetünk: hill tréning nagy emelkedőn; tempó futás emelkedővel; és a hegy utáni gyors futás.