Egy évvel ezelőtt a Winken futottam az első félmaratonim és azt követően kezdtem el edzésnaplót írni. Amit galád módon az utóbbi időben elhanyagoltam. Most úgy gondoltam, eljött a blog ideje.

Hogy milyen volt a verseny?

"IV. Wink maraton - avagy hogyan lesz a rosszból jó

Jó futóidőnek indult a dolog, aztán jó nagy meleg lett belőle. Az első kör jól ment, 5.44-es átlaggal. A második körben már éreztem, hogy meleg van és gond lesz. Ki is csúsztam 6.18-as átlagra. Szerencsére a kör végén Orbital utolért. Ha ő nincs, valószínűleg nem megyek ki a harmadik körre. Nagyon jó volt, hogy nem engedett a kör első frissítőpontjáig belesétálni. 11 km-t futottunk együtt a frissítőig, aztán ő ment. Még egyszer köszönöm neki, hogy ott volt velem (megszavazok egy életmentő plecsnit :) ). Ez után a frissítőpont után elkezdtünk sétálni egy futóval. Megállapítottuk, hogy futni kéne, aztán sétáltunk tovább. Majd futottunk egy keveset, sétáltunk egy keveset. (-Futni kéne. -A bokortól futunk. -Jó. Melyik bokortól? -Akkor a két bokor közötti fehér táblától.) Ő a végén belesétált még egyszer, én már nem mertem. Saját mérés 4:25.59 lett.

Azt hiszem most elkezdtem tanulni magam. A verseny előtt éreztem, hogy az április 1-jei maraton túl közel van, és számítottam arra, hogy nehézségeim lesznek, így nem tűnt annyira rossz becslésnek a 4:20 körüli tervezett idő. Bár bírom a meleget, de az idő szerintem kicsit közrejátszott a teljesítményen alakulásában. Megtanultam, hogy nem a gyengeség jele, ha belesétálok, ill. addig ki lehet mászni a gödörből, amíg van, akit utol lehet érni, vagy van, aki engem ér utol. És ha nincs fizikai sérülés, a legjobb orvos a célvonal: ahogy áthaladtam rajta, az összes rossz elmúlt. A térdeim jól bírták, izomláz van, de nem vészes.

A rendezésről jobbára csak jót tudok mondani. Szinte minden sarkon állt valaki, aki mutatta az utat, ha rossz irányba fordultál volna a jelzések ellenére, a kényesebb pontokon végig rendőri biztosítás volt. A körönkénti 3 frissítőponton (5, 7 és 11 km után) végig volt víz, izoital, banán, vizes szivacs, néhol mazsola, szőlőcukor. Két negatívum csúszott be: az utolsó 1 km kb. 1,5 km lehetett, ill. a chipszőnyeg előtt lehetett frissíteni a körök végén (szerintem a szőnyeg után logikusabb lett volna).

Összességében nagyon pozitív érzéssel zártam a versenyt. Ha tehetem, jövőre is megyek.ˇ

Tegnap Andi (futótársam) megkérdezte, nem megyek-e futni este. De rögtön le is beszélt róla, pedig nagy volt a csábítás, mégha csak 1 körre is. Ezen a héten pihenek. Holnap az úszás jót fog tenni az izomlázamnak, aztán vasárnap... talán... :)