A Nike félmaraton és a Spar maraton után egyértelmű volt számomra, hogy Siófokon is a maratoni táv lesz a célom. A tavalyi igen kellemetlen élmények miatt – maraton párban, szombati elfutás, vasárnapi fájdalmas kínlódás - nagyon féltem az elosztott távtól.

Már a hét elejétől kezdve aggódva figyeltem az időjárás előrejelzést, szerencsére igen kellemesnek mondható idővel ajándékozott meg bennünket a természet, főleg ha a Spar maratont nézzük.

Ismételten népes csapattal indultunk szombat reggel Pécsről Siófokra, hogy a tavalyi kitűnő szállásunkat elfoglaljuk.

Megérkezés után lepakoltunk és tanakodtunk milyen szerelésben vágjunk neki a 14 km-es távnak, jómagam a rövid futónadrág rövid ujjú póló mellett döntöttem.

Rajtszám felvétel után felvettük az egységes barna pamut pólónkat is, majd krémezés bemelegítés után elfoglaltuk helyünket a rajtban. A tervem az volt – tanulva tavalyi hibámból – hogy szombaton 5 perces kilométereket megyek, és meglátjuk mennyi marad bennem vasárnapra a félmaratonra.

Rajt és indulás, felvettem egy könnyednek gondolt tempót és nézelődtem.  A két kilométeres táblánál néztem először időt és pulzust, a pulzus megfelelően alacsonyra az időt túlontúl jóra ítéltem és lassítani próbáltam, de nem esett jól így vissza engedtem magam a gyorsabb iramra. Kellemes jó idő, remek környezet könnyed, élvezetes futás.

Nagyon jólesett mikor megláttam társaimat akik megfelelően lelkes biztatást adtak. A második körben is folytattam a tempómat, és mivel megfelelően jól éreztem magam 11 kilométertől egy picit gyorsítottam majd az utolsó pár száz métert kicsi hajrában zártam időm kb.: 1:05:10 ami az előzetesen tervezett 1:10-es időnél gyorsabb volt, de nem éreztem semmi problémát.

Kis könnyű ebéd, hús leves 3 tányérral sült csirkecomb, jó fűszeresen, krumplival és rengeteg káposztasalátával, vagyis a hogyan ne étkezzünk futás előtt ajánlott ételei.

Délután népesebb mezőnyben több társammal kezdtük el a 7 kilométert ismételten rövid szerelésben hiszen napközben ki-ki villant a nap is.

Ismét kellemes tempót igyekeztem felvenni, elfogadható pulzus értékkel, majd 5 kilométertől kis gyorsítás végül kis sprintelés a befutóhoz, a fordítóban valaki edzésonline-os pólóban ránk kiabált, hogy toljátok, a célegyenesben értem utol eftomit, bemutatkoztunk és robogtam tovább. Az idő: 30.55 a tervezett 35-el szemben. Így szombati két részletben futott félmaratoni időm 1:36 :04 ami egyéni csúcs.

Estére a mulatságon kellemes izomláz jelentkezett, ez kissé aggasztott a másnapi penzum ismeretében. Kellemesen fáradtan könnyen és gyorsan ájultam az ágyba.

Reggeli után is éreztem az izomlázamat, így kellően sok Nikoflexet kentem a lábaimra, és elindultunk a legnagyobb kihívás felé. A mezőny a hétvégén legnépesebb volt, a hangulat a szokott kellemes. Ismételten rövid szerelés kiegészítve egy pár cérnakesztyűvel (hiába na a kezeim fázósabbak a lábaimnál).

Kellemes tempót kerestem ismételten, itt viszonylag jó összehasonlítási alap volt a Nike-on futott 4:47-es átlag. 2 kilométernél láttam, hogy a választott kellemes tempó 4.28-at jelent, próbáltam visszafogni de ismételten nem esett jól, engedtem a lábaimnak, ezek mellet a pulzusom 162 volt ami nekem megfelelően alacsony. Gyakorlatilag 18 kilométerig ebben a tempóban eseménytelenül telt a futás. A nézők ismételten kitettek magukért. 18 tól elkezdtem emelni a sebességemet, 20 nál próbáltam hajrázni, a vége 1:33:55 (saját mérés) ami az eddigi legjobb félmaratoni időm.

A tavaszi 1:54:00 után nagyon szép volt a Nike 1:39:34-e, de ehhez képest is nagy fejlődésnek érzem a mostani időmet. A maratoni távon elért összidőm: 3:09:59 amin látszik, hogy most az elosztott táv pozitív hatásait élveztem. (Spar 3:40:45).

És a 100km érem is összejött a 3 versenyből.

Természetesen hétfőn is, kedden is jelentős izomlázzal kellett megküzdenem, de megérte.