A rajt előtt másfél órával érkeztünk a rendezvény helyszínére mjoci-val és zoryn-nal. Ott társultunk a „vaskeréken” érkezett Ádám Sanyihoz - vele a Hortobágyon ismerkedtünk meg. Egy-egy lelkes futót láttunk itt-ott az iskola, annak tornaterme, s a rajtkapu környékén, ahol a speaker is volt található. Igazi kis családias hangulatú verseny előtt álltunk. Az iskola udvarában a rajt helyétől száz méterre lehetett nevezni. Aki internetes regisztráció lehetőségével élt – és nem keveredett el az adata -, annak nem kellett a helyszínen a nevezési lap kitöltésével bajlódnia. A rendezők felállítottak egy kis büfét is, ahol fel lehetett tankolni minden energiapótló alkalmatossággal, ha az még előzetesen nem szereztetett volna be. A versenyzők rendelkezésére állt az iskola vizesblokkja – zuhanyzóval – és öltöző is.

A családi és ovisfutás – nagyon aranyosak voltak a kicsik – után 16.00-kor indult a félmaraton.

Dög meleg. Szép környezet. Frissítő pontoknál kisiskolások kínáltak 2km-enként vízzel, 4km-enként izoitallal – számomra ismeretlen fajta. Ráadásként egy motoros is járt a távon vízzel kínálva a futókat. A távolságjelzők rendben voltak, kilométerenként jelezve a megtett távolságot. Puffer is volt beépítve a pálya egyik szakaszán, ennek megléte is megerősített abban, hogy a szervezők törekedtek a táv kijelölésének pontosságára. Futás közben eltévedésnek esélye sem volt. Minden kereszteződésben volt egy falubéli aki leállította a közlekedést és irányt mutatott, hogy merre tovább. Volt egy emlékezetes szakasz a táv közepe környékén. Két bánya tó közötti árnyéktól mentes poros út ahol még intenzívebbnek tűnt a nap ereje. Már-már sivatagi körülmények modelleződtek azon a párszáz méteres szakaszon. A szívatás: az út két oldalán elterülő tónak hűsítő vizének csábítása mellett fussál még vagy 10km-t dög melegben. (De ezt már mondtam.) Egy-két perc igazi túlélő túrában volt részünk.

Ide már Blaskovits Zsuzsival együtt értem, akivel egészen a célig futottam beszélgetve. Szükségem volt mentális támogatómra, nem voltam ott fejben, és szinte kikészített a meleg.

A célban érem, befutócsomag – 1,5l hideg!!! ásványvíz, maciméz, nápolyiszelet – várt minden beérkezőt. Váltottunk pár szót krisz28-cal, nagyon jó idővel nyerte a versenyt.

Este fél nyolckor búcsút intettünk a szervezőknek s a helynek. A hazafelé vezető úton az autóban megbeszéltük a történt eseményeket, élményeket.

Egy biztos: Jövőre ugyanitt!