hmm..
folytatjuk..
monique
| 2009-11-27 20:01:11 |
3 hozzászólás
na ma nem sokkal mentem gyorsabban, de kb. ugyanannyi ideig (61 perc) :) alacsonyabb pulzussal indítottam, 160 alatt elég sokáig :)) aztán viszont icipicit magasabbal mentem mint tegnap.
tegnapi távról közben kiderült, hogy párszáz m-t rosszul jelöltem, átjavítottam, de azért a következtetések érvényesek maradnak. még mindig fejlődés :)
meg mondjuk az időben benne van az is, hogy várni kell kereszteződéseknél hülye autókra, hogy átkelhessek.. bár ez összesen max 1-2 perc 1 óra alatt :o)
most se hajtottam ki magam, úgy érzem mindennap menne 1 óra ilyen tempóban vagy akár 2 is, de most két napig biztos nem lesz semmi, mert folytatódik az utazás :(
a lábam se tegnap, se ma nem panaszkodott. csak a későbbi tempós gyalogláskor (tegnap és ma is) a jobb térdem néha. ez már keresztszalag? nem árt az a kis pihenő, no.
csak egyetlen negatívum.. olyan 15 és 30p között, amikor az endorfin beugrana és élvezetessé tenné a futást, a hasam elkezdett panaszkodni, nem tudom már megint mivel ronthattam el. már a feladáson gondolkodtam elkeseredve (biztos ez is lassított..),
no de aztán eszembe jutott, amivel múltkor is elmulasztottam.. egy kis odafókuszálás (ezt most bonyolult lenne kifejteni), hogy a fájdalom elmúljon, és máris minden tökéletes volt megint, élvezhettem tovább az endorfint :)
aztán mondtam magamnak, ejnye ezt a technikát nem érdemes elfelejteni... nagyon jól működik fejfájásra is, csak sokáig nem esett le, hogy máshol is alkalmazható.. :)
ami gáz, vagy sem... tegnap és ma is vissza kellett mennem gyalog pár pontra (hazaértem, lezuhanyoztam, átöltöztem, esetleg kaja, és utána), hogy ellenőrizzem az utcaneveket. ma poénból megnéztem mindkettőt a gmapen, és 7.3 km/h-t (8:13) simán tartottam mindkétszer ócska utcai cipőben, amiben nem merek gyorsabban sétálni, mert akkor a sípcsont bejelez. de amikor a futócipőben megyek akkor lehet gyorsabban is, abban nem fáj :)
szóval azért fura érzés belegondolni, hogy olyan fél km-rel teszek meg többet futva egy jó cipőben, mint gyalog szar cipőben :) a pulzusról fogalmam sincs gyalogolva, nem volt rajtam mérő, de nem fáraszt ki félóra ilyen tempóban semennyire. bah. persze mindig is tudtam, hogy túl gyorsan sétálok az átlagember számára (kapom a panaszokat, ha nem egyedül megyek), de ez... vicces :o)
oké, nyilván tudok ennél gyorsabban is futni, de akkor az fáraszthat meg túl magas pulzus. nem baj, így legalább élvezetes és a pulzus is fejlődik úgyhogy idővel majd másképp lesz...
fejlődünk és kényelmesen
monique
| 2009-11-26 23:19:06 |
Nincs hozzászólás!
a mai edzés hosszú és lassú volt, de azért gyaloglásnál szignifikánsan gyorsabb... :)
most már nem álom, hogy 1 órán át menjek 170 bpm pulzussal sőt inkább alatta.. megcsináltam.ha így megy tovább a fejlődés, nemsokára már 160 alatt is fog menni, az nagyszerű lesz!
6 napja még ennél is lassabban menve és mindössze 39 percig menve, úgy 5-tel magasabb pulzussal nyomtam, ahol aztán be is kellett gyorsítani, mert nem bírtam olyan erősen nyomni a féket, túl unalmas volt, túl lassan teltek a percek. most meg gyorsabban (és így élvezetesebben) mentem, több mint 1 órán át, és határozottan alacsonyabb pulzussal. nagyon örülök :)
azért semmi se lehet tökéletes; sötétben indultam, és beleléptem egy rakás pocsolyába, utána meg a táv egy részét le kellett gyalogolni, hogy megnézzek pár utcanevet helyesen a gmaphoz. egyébként nagyon kellemes futás volt, még mindig csodálkozom, hogy ilyen jó is lehet futni! az emelkedőket is teljesen megszerettem, elképzelhetetlen volt ez még pár hete :o) (előző hétig még csak nagyrészt sík terepen mentem.) így már csak az a "baj", hogy a végén nem érzem hogy valamennyire is kihajtottam volna magam. abszolút semennyire. de gondolom ez így helyes, amíg az állóképességet próbálom megszerezni és nem a tempót fejleszteni (vagy legalábbis nem nagyon).
holnap majd talán játszom 160 alatti pulzussal is :) (ma csak a futás első 1-2 perce maradt 160 alatt)
PS: elgondolkodtató elmélkedésem: tegnapelőtt a végén, amikor a házhoz kaptattam fel egy rendkívül meredek részen (ezen még nem mertem futni, mert biztos 190 fölé menne), 170-ig ment fel a pulzus a végére, nem túl lassan gyalogolva. ez egy kicsit ki is fáraszt ilyenkor, féléve full edzetlenül még nagyon kifárasztott az ilyesmi (persze 1 p alatt simán regenerálódva). nos mivel ez edzés után volt, ezért feltehetjük, hogy máskor 170-ig se megy.
akkor most a lényeg: vessük ezt össze egy akármilyen futással, ahol szintén 170-ig fárasztja ki magát az ember, és rádöbbenhetünk, hogy mekkora erőfeszítés valójában a futás - ezt az állítást persze olvastam is itt-ott kezdőknek szóló írásokban, de valahogy nehéz elképzelni egy kézzelfogható analógia nélkül. nem csoda, hogy annyi idő kell, amíg megszerez az ember egy kis edzettséget benne!
de jóó
monique
| 2009-11-24 18:51:48 |
2 hozzászólás
tegnap 10 perc híján 17 órát utaztam, lótottam-futottam a városban. arra maradt erő, hogy bezuhanjak az ágyba. úgyhogy nem volt vmi tipikus pihenőnap. és a térdem (jobb) is fájt pár percre menet közben egyszer. meg is ijedtem, szerencsére enyhe volt és elmúlt.
azért a mai kb. 10 óra alvás egész jól regenerált :) muszáj volt ennyit aludni, na. előző nap csak 7 volt és fárasztó nap.. egyébként a 7 óra elég is volt, csak ne lett volna olyan a nap utána..
ezt is a futásnak köszönhetem valszeg :) néhány hete el se tudtam volna képzelni, hogy ezt mondom 7 óra alvásra!!
na de mi volt a "de jóó"? hát a mai edzés :) első 10-15 percben képes voltam elvileg 9,40(6:23) körüli tempóval (ezt az első 4 percre mértem) 170 alatt maradni. ugyan ezt is a gmap mérte, de el kell hinnem, mert a pálya azonos volt majdnem a múltkorival, és azért is mert feltűnt közben, hogy nem bírom 169-170 fölé nyomni nagyon a pulzust.. :) a pálya ezen részén csak enyhék az emelkedők, és ott sem.
szóval ez nagyon jó, magamhoz képest csodás fejlődés.
csak aztán ennek a remek menetnek meglett a böjtje - 15p után elkezdett fájni a bal lábam elöl, ilyen nem szokott lenni... ugyanakkor kevésbé is esett jól a futás már és ezt a kifáradást a pulzus is mutatta, mert felugrott 175-180 közé. nagyon megijedtem, mert ott ugye csont is van. de szerencsére pár perc után elmúlt. mindenesetre ekkor döntöttem el, hogy a tervezett 45p-ből 30 is elég lesz.. állandóan néztem az órát aztán. egyébként nem voltam fáradt felül (pl. tüdő), csak a lábaim..
a végére szépen rendbejöttem és mentem volna még, pedig (enyhe) emelkedő volt, de csakazértis megálltam, hogy kíméljem a lábam. néhány p-ig az achilles körül is panaszkodott, elmúlt az is. a térdem nyugodt volt viszont :)
ja, ha már tüdő. idejét sem tudom mikor volt olyan utoljára, hogy nagy levegőt kellett volna vennem.. ezért is orron át szoktam mindig lélegezni (befelé és kifelé is), mert nem igényel a test több oxigént. ez így jó? fórumon vitatkoztunk erről kicsit :)
durva edzés.. :)
monique
| 2009-11-22 21:44:38 |
4 hozzászólás
megérkeztem IOW-ba és ma már addig jutottam, hogy kimentem az utcára futni.. :)
eredetileg 1 órát terveztem laza tempóban. eddig a legtöbb egyben 39 perc volt és 5km. ez ráadásul hegyi utcás terep, úgyhogy nem terveztem vmi nagy tempót még magamhoz képest sem... ahhoz képest meglehetősen jól sikerült :)
mikor kimentem, nem voltam benne biztos, hogy mégis akarom ezt az 1 órát... az első 10 p kicsit lassan bár kellemesen felpezsdítően telt és féltem hogy esetleg kicsit nagyon tempósra sikeredett eddig. hát mondom magamnak, jó akkor 30 p is elég, aztán majd akkor eldöntöm akarok-e esetleg 45-öt, és ekkor már tudtam magamban, hogy meglesz az a 45 :)) valamiért ez a technika, hogy az időt kisebb részekre lebontva szemlélem azt hangsúlyozva, hogy előbb is abbahagyhatom, sokat segít :)
aztán 20 p után már nem voltak kétségeim, hogy lesz ez legalább 40. 40-nél eszem ágában se volt abbahagyni, nagyon jó volt, még az emelkedők sem zavartak, ami nálam nagy szó! úgy rohantam, és úgy ment el a szép táj (utcák, kilátás) mellettem, mintha autóval lennék igazából.. :) persze ezt nem a tempóra értem, hanem a feeling volt olyan! sokkal jobb, mint gyalogolva felfedezni az amúgy eddig nekem ismeretlen környéket.
a 49. percben elkezdett mindkét térd enyhén de határozottan panaszkodni, mikor már visszafelé futottam (később kicsit megnyugodtak, de ilyen még nem volt), úgyhogy gondoltam, 1 óra pont jó lesz. vhol 50 p után mintha a pulzus is kicsit mászott volna felfelé. vagy csak azért mert onnantól végig emelkedő volt? :o)
fura volt 1 óra folyamatos futás után leállni... mintha hirtelen lefulladt volna a motor :)
de ami durva az nem ezvolt... nem az, hogy első 1 órás futásom ilyen kellemes volt a nekem egy korrekt tempóval dimbes-dombos terepen :) hanem ami utána következett:
visszaértem a szálláshoz (ez is a hegyen van, jól fent), hát nem volt nálam kulcs, de nem gondoltam ez gáz lehetne. no de vhogy mindenki lelépett, 10p csengetés-kopogás után feladtam, és mivel hűvös szeles idő volt (néha esett és sötétedett is), és nem akartam megfázni az egy helyben toporgástól, úgy döntöttem egy kis futás ki fog melegíteni megint rendesen :)
egész jó volt ez is, majdnem 18 percet lenyomtam, mire visszaértem az elejére, akkor úgy döntöttem, kímélem a térdem, inkább a megfázás.
még mindig nem ért haza senki, így legyalogoltam a hegyről vmi meleg helyet keresve, de odalent pár perc pihenő után elkezdtem fázni.. :( visszagyalogoltam felfelé igen tempósan, sikerült a durva részeken 184-ig felvinni a bpm-et pusztán gyalogolva :)) eddigre már rengeteg km volt a lábaimban, de gyalogolva nem szoktam elfáradni, és ez a 184-es jóval gyorsabb tempót tudott gyalogolva, mint futva 188 ugyanott korábban, pihentebben. a 188-hoz úgy vissza kellett venni a futásból, hogy az már nem is futás volt. gyalogolva nem bírtam 184 fölé nyomni teljes erőből se és ez nagyon gyors volt (amúgy hegynek felfelé 150 v inkább 160 szokott lenni gyalog jó tempóban ha kipihent vagyok). na evvan... :)
aztán még egy adag tempós gyaloglás felfelé, hogy elüssem az időt.. aztán végre visszaértek a többiek.
tanulság? vigyem legalább a buszkártyát legközelebb futásra... akkor a jó meleg buszban nem fagyoskodom és addig megyek ameddig akarok ingyen. vagy vigyek kulcsot vagy mobiltelefont? :o)
összességében több, mint 3 órát talpon voltam kemény tempóban (különben megfagytam volna),
és, ebből 11 km csak a futás maga :o) hihetek a google pedometernek?? a nagyrétet (meg margitszigetet) otthon, mivel nem rendes utca, szarul méri, a táv talán 60%-át ismeri el. de utcákon tesztelve teljesen pontos volt, úgyhogy remélem itt is :D
meg reális is a táv a szubjektíven érzékelt tempó alapján.
holnap tuti pihenőnap... beugrunk a fővárosba amúgy is egész napra.
monique
| 2009-11-22 01:15:38 |
2 hozzászólás
na jó, ezt a blog funkciót is kipróbáljuk :)
szept. 22-én kezdtem a futáshoz, majd leírom később a közvetett és közvetlen motivációkat.
mivel el vagyok utazva pár hétre (és a macska fel van mászva a fára), de a cuccokat nem hagytam otthon hálistennek, most épp helyet keresek az edzéshez.. bonyolult ez. állítólag van 20p sétányira vmi mező, azon túl lehet az utcákon körbe futni, szép dombos vidéken ha épp nem zuhog az eső (mondjuk általában csak szemerkél) :) esetleg meg kéne nézni a tengerpartot :))
ha nem lesz jobb, legalább kipróbálom a komoly emelkedőkön való futást. állítólag tök jól edzi az embert :) nem mintha otthon nem pont egy völgyben hegyek között laknék, meg most a költözéssel eleve hegyoldalon fogok lakni, csak eddig nem akartam úgy futni, na de mindegy. azért egyszer felfutottam a villám utcai meredeken 186-os pulzussal a végére :) meg a szokásos nagyréti pálya se teljesen sík, bár edzett emberkék biztosan észre sem veszik azt a pár m szintkülönbséget de én nagyobb tempónál sajnos igen...
PS: az edzésnaplóba szoktam leírni az adott edzéshez a megjegyzéseket.. vagy ide kéne? néha egész hosszúra sikeredik :)