még 1 blogbejegyzést meg akarok írni arról h nagyon viccesnek találom h olyan könnyű félreérteni egymás edzéseit ill. kijelentéseit.
először is "cikiztek" többen is, ja nem veszem rossz néven amúgy!, szóval azzal, hogy mennyit futok de mégis 170-hez közeli pulzus a 6p-es tempó, hogy lehet h ilyen szörnyű magassal nyomom a relatíve lassú 6p tempót (amúgy nem is 170, inkább 165 azóta már!), aztán meg azzal, hogy miért futok 6:50-ben, hisz ez baromi lassú. :) nos szerintem a lassú relatív. :P
és a 170-es pulzussal kapcsolatban csak azt felejtitek el, hogy félmaratont simán 190bpm környékén nyomom úgy, hogy nem haldoklom... :P szóval ez is relatív.
de ez önmagában még nem lenne érdekes, de most mindjárt az lesz, mert aztán néhány nappal később valaki más óvatosan, persze teljesen jószándékúan!, azt tanácsolta, hogy ne hajtsam magam, szerinte túl sok futós erőedzést végzek, mármint az állóképesség helyett ezek az edzéseim már inkább erőt edzenek, pedig nekem állóképességet kéne edzenem meg hogy ez a tempózás sérülésveszélyes. én kérdezem, mire gondol, mert egy 6:50-es tempójú edzésemhez írta ezt, válaszul azt kaptam, hogy nem a tempótól függ hogy milyen edzés, hanem a pulzustól, eddig rendben is van, csak azt tudnám hogy honnan vette hogy nekem a 150-es pulzus egy erős tempófutás?? :P pedig sepi már kijavította a pulzustartományos programhibát, tehát helyesen írja ki már a pulzusterheléses százalékokat mindenki edzésénél. (köszi sepi!!)
de hát ez van, nyilván azért van, mert baromira másképp működik a pulzusom mint egy átlag 185bpm körüli max pulzusssal rendekező srácnak... én totál megértem h 180-185-ös max mellett a 150-160-as pulzus már kellemetlen, erős, laktátküszöb közeli intenzitás lehet, ez viszont köszönőviszonyban sincs azzal, amit nekem jelent ez a 150-160. az én anaerob küszöbömhoz tartozó pulzusszám nagy valószínűséggel magasabb, mint az előbb említett max.pulzusszám. :) hát mindegy, sokat nem tehetek, csak szokom a félreértéseket. :)
a másik félreértés, amit most viccesnek találtam: leírtam, hogy nem szeretem nagyon hajtani magam, és ebből arra következtettek (Orbea Orca), hogy még nincs meg bennem a versenyszellem és nem érdekel engem a versenyeredmények javítása. korábban meg éppen arról beszélgettem Hauanitával, hogy miért is olyan központi téma nekem, hogy fejlődjek a futásban, meg hogy miért vannak időcéljaim, amiket baromira el akarok érni. Hauanita kicsit furának találta, hogy ennyire fontos nekem. ja, lényeges dolog, hogy az élvezet pont annyira fontos nekem, mint a fejlődés.
szóval ez is egy tényleg vicces félreértés. ;) főleg ha hozzávesszük, hogy más meg azt hitte, hogy állandóan hajtom magam a 150-es pulzusommal! :P
írok még egy kicsit erről; a hajtósabb futások tényleg nem olyan kellemesek nekem, max ilyen heti 1-2 alkalommal vagyok hajlandó rá. ilyen szempontból pont jó az edzéstervem nekem, a kis kényelmesnek... :) ugyanis van benne pont annyi erősebb edzés, amennyi még rendben van részemről, anélkül h mentálisan elegem legyen belőle. meg az a gyanúm h elég is annyi ahhoz, hogy fejlődjek. a többi edzés meg baromi kellemes könnyű laza addiktív. :)
sőt, pontosan erről van szó: az erősebb terhelésű edzéseket én nem érzem addiktívnak. csak ezeket az alacsony pulzusos edzéseket érzem annak. nem tudom miért van ez velem így, úgy tűnik hogy ezzel a hozzáállásommal eltérek a többségtől...
persze a gyorsabb tempót magát szeretem, sőt!, imádom! a lábaim imádnak gyorsan menni... csak sajnos a keringés terhelése szempontjából már nem mindig esik olyan jól a 175-185 vagy afeletti pulzus, mint amikor valahol 150-170 között futok. muszáj először "bemelegednem", mielőtt jól esik a 175 feletti. és lehetnek rossz napok, amikor még a bemelegedés után se olyan jó érzés. 160 alatt soha nincs ilyen, ott mindig jól esik! tökmind1 milyen nap van... :P és be se kell melegíteni hozzá, rögtön jól esik.
úgyhogy szerintem az nem felel meg a valóságnak, hogy a futás törvényszerűen néha jól esik néha meg szarul. ha az ember elég alacsony intenzitáson tolja, akkor gyakorlatilag mindig kellemes! kivéve, ha vmi gáz van, pl. beteg az ember. szóval egyáltalán nem törvényszerű... ez a mondás onnan származhat, hogy az annál magasabb intenzitáson valóban nem mindig esik jól az embernek!
aztán, a hajtósabb tempó utáni "kellemes fáradtságérzet", amit mások nagyon szeretnek, hát én megvagyok enélkül is. nekem ez az érzés simán semleges.
kontrasztként megemlítem, hogy múltkor olvastam egy kezdő naplójában, hogy ő jelenleg még csak azt élvezi a futásban ahogyan a futás után érzi magát. na nekem sose tűnt fel hogy olyan király érzésem lenne egy kemény futás után. olyan se rossz, se jó. azaz valamit érzek, de erre nem vágyom különösebben.
kezdőként se volt másképp ez velem, sőt ha túl gyorsan mentem minden edzésen, attól csak abbahagytam a futást, mert mentálisan kicsit "kiégtem", nagyon hamar, 1-2 hét alatt.
és emlékszem hogy amikor a második 5km-emet futottam egyben, akkor vhogy kicsit agresszívnak éreztem magam utána, az se esett jól. utána döntöttem el, hogy tényleg megpróbálom lejjebb vinni a pulzusom. nos akkor volt az, hogy megpróbáltam 180-as pulzus alatt futni és... ekkor szerettem bele a futásba! :)
amúgy azért termel a szervezetem endorfint az erősebb futásnál is, nemcsak a lassúnál. de szerintem a lassúnál többet :) vagy nem tudom... és a gyorsnál van 1 intenzitászóna, amit szinte zavaró tényező nélkül tényleg élvezek, mert ott már termelődik az endorfin és valahogy a lábaim is ebben a zónában egyre jobban akarnak hajtani, olyan jó érzés nekik. ez pulzusban 190-194bpm között van. azaz pont az anaerob küszöböm alatt/környékén. azért fontos h még nem lépem itt túl a küszöböt, mert addig nincs jelentős szenvedésérzet. ha túllépem, akkor elkezd jönni a szenvedés. valamennyire tetszik azért ez az egyensúlyozás, a szenvedés határvonalán. de így is mentálisan megterhel, ha túl gyakran csinálok ilyet, úgyhogy ebből is elég nekem heti 1-2 max...
még azt le akarom írni, hogy hegyen felfelé futva valamiért igazán jó ez a 190-194-en közvetlenül küszöb alatti futás. jobb, mint síkon. erre mondom mindig, hogy kékes-feelingem van. és jó. :)
ja, a haldoklás az pedig olyan 200bpm körül/felette valahol kezdődik, körülményektől függően.
aztán ez alatt van az az intenzitás, ami kb. a 175-189bpm közötti pulzus. ez se rossz néha, bemelegedés után... rosszabb napokon nem jó, amúgy tud egész elviselhető lenni. ha nem kontrollálnék semmit, csak nekiindulnék futni és kész, akkor 185-193 között tolnám, régi tapasztalatok alapján. :) aztán kiégnék jól. :) de mondjuk ha csak 175-180 körül tartom a pulzust, akkor abból heti 2-nél többet is elviselek. részben megszokás kérdése is. szóval vannak fokozatok ebben. de alapvetően kényelmes vagyok. biztos elrontott a pulzusmérő, jól, haha! :P
Na, épp írni akartam a blogomban, hogy nem értem miért kell a szavakon lovagolni, és elbeszélni egymás mellett olyan embereknek, akiknek alapvetően hasonló a szemléletük a futással kapcsolatban.
Csak ne elemeznéd túl ennyire ezt az egészet :))