A Cora-futáson találtam meg a verseny kiírást. A 9 km egyből izgatni kezdte a fantáziámat.Itt van 10 percre,ilyen lehetőség több nem lesz!

Persze, a sok melótól ki se látszom.Csütörtökön mentünk ki futni a Farkas-szigetbe-hát, a diákok csak hárman voltak már.A Csarnoknál épp a szalcsi főpróbája volt, Tibi, a tesis kollégám vigyorgott is rajtam, hogy 3 kölök kedvéért kimegyek.De kimegyek.Ha gyerek nem lesz, egyedül.

Szombat:szalagtűző.15 órától 20-ig két szériában néztem a szakközepeseket és a gimiseket.Elültem a fenekem,nem ez volt életem legjobb szórakozása.Azt hittem,a végére Tűzszekerek mérgezésem lesz.Imádom a zenéjét,még Sepi előadásában is, de 4x végighallgatni ki- és bevonulásként...

Ma gyomorgörccsel mentem a versenyre.Annyi profi futó...neveztem.És a dilemma-ha már nő vagyok:mit vegyek fel?Hány felsőt, vegyek-e kesztyűt, sapkát?K. hideg volt.Végül vékony hosszúujjú, Online-os pólós, kesztyűs kombót választottam.Sapka nélkül.Bár megérzésre mentem, bevállt,legalábbis eddig nem érzem az agyhártyagyulladás tüneteit-amely agy hiányában teljességgel lehetetlen.

9 kilin kevesen futottunk,nők pl csak hárman voltunk.Ez jó előjel a dobogós helyre!Csak fusd le,csaj!Aztán indulás után éreztem, ez menni fog! Hideg, szél, fagyott tócsafoltok, napsütés és őszi fák...óóó, de szép az élet!Az első köröcskét (2x1319m) 17 perc alatt abszolváltam, és a szpíker mint ifjú hölgyet jellemzett.Váó, mi kell egy 69-esnek? Szárnyak, kérem! A sportcsarnok üvegében megnéztem, hogy egész lendületes a mozgásom.Sarok fel, térd előre-nna,fog ez menni, érzem!

2km után már ebben nem voltam tutti, ráadásul a kilik se voltak feltüntetve, csak azt tudtam, hogy két, egyenként 3383m-es kört kell futnom.Fejszámolásból meg mindig hülye voltam, pont futás közben fogok osztani szorozni? A második kört egy Gatorade-del kezdtem, aztán ihaj! Ellenőrzés a tükörben: láb fent, oké!

Az állatkert mellett előztek falkában a profik. Hímneműek, persze, feszes nadrágban.Bennem megfelhőzött a gyanú. Talán pályát tévesztettem és sportmasszőrnek kellett volna mennem?Vessen meg a világ, de esztétikai élmény volt, na!

A Nagyerdei körúton megérkezett a Tűzszekerek. Ott bent. Vangelis egy zseni. A dal bent zengett, szólt, nem kellett MP-3-as lejátszó.Pedig akkor már sejtettem, hogy nem lesz meg a 6 perces kilométer.De heti 1-2 edzéssel? De nem voltam rosszkedvű. Sőt. Valahogy nagyon-nagyon megnyugodtam.Kellett már ez,az utóbbi időben annyi minden volt.A suli, a gyerekeim, mind-mind csupa stressz, meg rossz hír- úgy magam alatt voltam.És most van valami, amit én csinálok, mindegy hogyan, tőlem függ, de nem véresen komoly.Irányíthatom, és játék.Kilépek vele a mindennapok nyűgjeiből, és újra becsülni kezdem azt, aki vagyok.

Szóval 2mp-cel maradtam kívül a 6 perces kiliken. Két 94-es csaj előzött meg, és jövőre már 39 múlok, és átlépek a következő kategóriába, ahol én leszek a legfiatalabb. Végülis, 95 évesen akár válogatott is lehetek a szenior olimpián.Sőt. Lehet, nemhivatalos maratoni világcsúcsot is járókeretezek.Fú. Jó érzés volt.Mér' nincs több verseny a cívisvárosban?