Eljött a nagy nap- persze, már a nevezés is IQ mérő volt. A versenykiírásban uis csak a versenyközpont címe nem szerepelt...De ilyen apróságok nem zavartak, a két gyerekkel addig keringtem szombaton Db-ben, míg megtaláltam.

Az idő csodás volt a rajtnál is, a wc-ellátás kevésbé. Néhányan gyorsan beüzemeltünk egy szemetes-konténert, több fiú-lány hullámban támadtuk a mögötte lévő, hervatag sövényt.

Az első km-eket semmiképp nem akartam elfutni, így a 11 perces 2 km-en kicsit meglepődtem. Edzésen ritkán megyek 6 p-en belülre. Fogom ezt bírni? A házunk előtt családom várt. A kétszólamú "Hajrá anya!!!" eldöntötte a kérdést: itt betlizni nem lehet! A frissítés után (29 perces 5 kili) szélesen vigyorogtam már. Csak azt sajnáltam, nincs onlányos pólóm. Így, ha futott is virtuális Edzésonline SC-s, ez a tudatomig nem jutott el.

Az erdő fái közt haladva azt gondoltam: igen, ez az, ez a gyönyörű, a Nagyerdő! Kocsik nem (alig) voltak, így csodás illat terjengett. A Vidámpark mellett eszembe jutott: előző nap rápihenés helyett ott csellengtem a 9.E-vel. Jól sikerült tanulmányi kirándulás volt, biztos ez is dobta a lábaimat. Valahogy minden összejött. Szinte repültek a lépteim, úgy éreztem, a világból kifutnék most.

Frissítésnél mindig lelassultam, nem tudok futva inni, de utána meglódultam míg bőszen locsoltam a fejemet (vízzel, persze). A tizes 56:20 lett. Kifelé Pallagra gyilkos pofaszél támadt- valahogy nem érett rá a helyzet, hogy barátommá tegyem, bocs, Vérnyúl!

Sebaj, vissza hátszél lesz az! Lett is, de a novemberben odavágott térdem jelezte, ez neki gyors, és sok. Csak nem lassítok, míg hátulról tolnak? A rossz lábammal felléptem a felezőre. Ez a3-4 cm emelés jót tett: lassan csillapult a rossz érzés. Hála a hupnis magyar utaknak.

Később összefutottam Marusák Tamással. Együtt mentünk a frissítőig. Ott beütött a krach: fájni kezdett a hasam. Szemérmes fiúk ne olvassák tovább:  épp nehéz napjaim közepe....

Leálltunk inni, és sétáltunk 20 m-t. Eztán futni kezdtem, mint a nyuszi- jó, fél nyuszi. A végén az egyetem-kerülő 400m nagyon váratlan volt, de ígyis belül lett a 2 órán: 1 óra 57 perc 42 mp.

És könnyed volt, és jó volt, és végig élveztem, és... na, szóval ez az!!!