Amikor a fórumban megjelent, hogy lesz a Bakonyi triatlon, negyedikként neveztem, ebből már látszik a szándék komolysága. Smarcsuval és Danilooval, akik Ironman-ek meg a kis feleségemmel, aki 2 danos kísérő, indultunk el Kislőd irányába. Fél hatkor keltem, Danilonál fél nyolc után voltunk, felraktuk a bicaját, majd Marcsuhoz mentünk, őt is bepakoltuk, majd kilenc körül elindultunk, 13-kor lesz a rajt, legfeljebb hamarabb ott leszünk… Aha. Én sejtettem, hogy a jó időre tekintettel mindenki megy a Balatonra. Dehogy másfél óra múlva még Érdnél jártunk, az ijesztő volt. Az araszolás közben csak az idegesebb autósokon szórakoztunk, akik komoly szlalomozással egy óra alatt három autónyira előttünk járt. Tizenegy körül Fehérvárnál lemenekültünk, bár itt is voltak kisebb lassulások, 11:50-re le is értünk. A bicajokat leszedegettük, bedepóztunk, átöltöztünk, Amatőr meg is örökítette, amint egy szál pléd alatt meztelenkedem… A kalandpark szép kis völgyben fekszik, van ott mindenféle szórakoznivalóság. A közepén egy szép kis tavacska amiben horgászni is lehet. A víz nagyon kellemes volt – nekem – Marcsu és Danilo dideregtek benne…. Nagy úszóeredményre nem számítottam, mivel pár hónapja tanulok úszni, az volt a terv, hogy kényelmesen végigmegyek gyorsban… aha… az első pár méteren a vizikarate úgy kifullasztott, hogy jobbnak láttam mellre váltani, és ahogy kicsit összeszedtem magam, átváltottam gyorsba, aztán váltogattam, utána váltogattam, volt néhány pont olyan szar úszó, mint én, na azok engem szemeltek ki nyúlnak… vagy nekem úsztak, vagy mellettem két centire, vagy csak keresztül rajtam. A második körön már szinte végig gyorsban mentem, kettes levegővel, de megtaláltam a ritmust, a fijúk meg próbáltak üldözni… Ja, azt nem is meséltem, hogy a tóba úgy lehetett bemenni, hogy a part fokozatosan lejtett 1 méterig, de ez kemény, csúszós, agyagtalaj volt, így aki bement, az általában el is esett, így vagy be kellett ugrani a 30-40 centis vízbe, vagy megpróbálni állva maradni… Én például beugrottam, a szemüveggel a fejemen, ami rögtön el is merült a zavaros vízben, jót szórakoztam, míg megtaláltam… Na kifelé is mászni kellett, én négykézláb mentem addig, amíg a segítő kezét el nem értem, aki kihúzgált a partra. A depóban szépen leültem, zoknit, cipőt, pólót húztam, iszogattam, és ballagósan kiindultam… A kísérői puszi után nekivágtam az emelkedőnek, mert azzal kezdődött a pálya, majd ez kicsit emelkedett, meg még egy kicsit… az tán egy nagyobb küzdős domb jött, ami után pihegtem, és egy nagyon csúnya domb, ahol szégyenszemre leszálltam, mert láttam, hogy többen gyalogolnak felfelé. De így legalább nem merültem ki a dombtetőig. Na innen főleg lefelé mentünk, kellemes fel-le lankákon 50-es tempó le, 40-es fel, itt sok bicajost leelőztem… Na ebből volt még öt kör, de legalább nem szálltam le a hegyen többet. Igaz amikor felértem egy perc kellett, hogy meginduljak, hiába, látszik, hogy síkvidéki gyerek vagyok. Mondjuk az tetszett, amikor az állva felmenőket ülve beelőztem 12-es tempóval. Na ezután jött egy újabb kényelmes depózás. Majd puszi a kísérőnek, egy kis sétálgatás és neki a hegynek… a kiírás szerint a futás 4km-es erdei földút, szintemelkedés nélkül…csak egy folyamatos emelkedőt lehetett látni….meg kővel volt beszórva a földút…felfelé 6.30-as tempóban kocogtam, lefelé 5.40 körül. A végére kicsit elfáradtam. Mondjuk jó meleg is volt. Jólesett megérkezni, a célnál bemondták a nevem és hogy Ironman-t tervezek jövőre… ez így látszik? Na a célban ittam egy csomó vizet, majd Danilo hozott egy kis citronyos sört… Ezután még Marcsuval bementünk pancsolni, de csak addig, míg valami hal neki nem úszott a lábamnak – na ettől volt halszagom – én inkább kijöttem. A bicajok becuccolása és öltözködés után indulnunk kellett, mert még este lejöttem a Tiszára… Így Marcsu nem tudott dobogóra állni…. Bocsi! Hazafelé folyamatosan tudtunk jönni, fél tízkor már ki is szálltam a kocsiból… Lent találkoztunk néhány edzésonlányossal, Sepi fotózott, mindent ami mozgott:), Sipi, Prókátor, Papamaci és még páran lehettünk ott... Ja és Amatőr, aki mostantól a futás arca:) Gratulálok mindenkinek aki megcsinálta,