Eljött a nap amit már nagyon régóta várok. Hogy lefussam életem első félmaratoni versenyét. Bécs lett a kiszemelt helyszin. 14-év kihagyás után tavaly októberben kezdtem el felkészülni a versenyre. Az első hetekben még 5-10km-er lefutása is igen nagy nehézségekkel járt. Aztán a sok kemény edzés, a magam mögött hagyott kilóméterek, hetek, hónapok egyre jobb-formába hoztak. A célt is kitűztem magam elé. 1óra 20perc alatt lefutni 21.097km-ert. Fél évig csak ez lebegett a szemem előtt minden edzésen. Teljesen fanatikussá váltam, és szenvedélyem lett a futás!! Április 18. szombat. Elindultunk két fanatikus futótársammal /ÉVI,GYURI/ Bécsbe hogy az álmomat valóra váltsam. A versenyre 40eur. volt a nevezés. Felvettük a rajtcsomagot, amiben 40euroért  még egy póló sem volt. Este szauna majd alvás. Sokat nem aludtam az izgalomtól. Vasárnap reggel igazi futóidő várt ránk. 18-fok, szélcsend. 9-órakor volt a rajt de már fél órával előtte óriási tömeg volt. 25.000 runner!! Amerre a szem ellátott csak futók és futók. Lenyűgöző látvány volt. A rajt előtti zene viszont halál volt. Mintha egy szar barokk koncerten lettem volna. De hisz a sógoroknál vagyunk! Elég könnyen a tömeg elejére tudtam menni, közvetlenűl az elit futók mögé. Ők egy 150m-rel előrébb indultak. Együtt indult a maratoni és a félmaratoni mezőny. A szívem már rendesen kalapált. 9.00 és rajt!!! Hát elindultam rendesen, az első 5km-erem 17.22 lett. A futás jól esett, és mivel elég elől futottam, így a tömegből nem érzékeltem semmit. 10kilihez érve 35.44-et mutatott az óra. Alig akartam hinni a szememnek! Nem akartam ilyen tempóban futni, de egy ötös bolyba keveredtem. Szóval három jürgennel, és egy tanzániai futóval nyomtuk a kiliket.  A verseny hangulata fantasztikus volt. Végig tömött sorokban áltak az emberek, és buzditottak. Kilóméterenkét volt tábla, 5 kiliknél frissítő. Én egyszersem frissítettem. 15kilihez érve /54.10/ éreztem hogy a bolyban én vagyok a leggyengébb láncszem. Hiába a sok edzés, fél év alatt nem lehet csodát tenni. Így hát jürgenék szép lassan leléptek. Egyedűl maradtam ami sok jóval nem kecsegtetett. 17km-nél drasztikusan lelassúltam 3.40-es ezrekről 3.48-ra. Már majdnem eldobtam magam, mikor az edzésonlinra gondoltam. A sok biztatásra, az edzések utáni üzenetekre!! Nem szabad hogy fejben feladjam!!! 20km-em 1óra.13.10 volt. Miközben ezek a gondolatok jártak a fejemben átestem a holtponton. Az utólsó 1.097métert teljes extázisban futottam! A befutó a kastéy parkjában volt. A tribün két oldalán óriási tömeg, zöld szőnyeg, hatalmas hangorkán!! Még volt annyi erőm hogy megtapsoljam a közönséget. Cél, Vége!! Ránéztem az órára és 1.17.05 volt rajta!! Egy álom beteljesült!! Beérett  fél év kemény munkája!! Abban a pillanatban én voltam a világ legboldogabb embere!!! És kicsit büszke is voltam magamra. 8056 indulóból a 19. lettem mint a legjobb magyar induló. Jövőre visszajövök, de már új célokkal!! Szeretném itt lefutni életem első maratonját.