IV.Tüzér utcai bolyongás

Ez a résztáv a szokásosan kezdődött - oda bicaj, bemelegítés (kevés ez az 5kör... de pályán nincs kedvem többet futni lassan... lehet, hogy az elkövetkező résztávedzések előtt a Ligetben melegítek be) majd az első ezres következett (ekkorra kiürült a pálya). Az első 200m-t elbambultam, ami meg is látszott: 3:53 lett az etap (8s volt az imbolygás a lassabb tempó felé a tervezett 45sectől.) A második ezres az éltető regeneráló 200-as után már terv szerint alakult (3:40), de közben megint észrevettem valamit. Ez pedig az, amit már párszor megfigyeltem: olyan érzésem van, mintha nem használnám megfelelően a combizmaimat... érzésre is inkább vádlicentrikusan futok, amikor figyelek a comb-felé való aktivitás-eltolásra, akkor harmonikusabb lesz a mozgásom (szóval a mindenirányú amplitúdóim mérséklődnek...) és érezhetően gyorsulok, de előjön a comb edzetlensége és a jóval magasabb oxigénfelhasználás is (beszáll a bőrlégzés is a fülön át való légzés mellé...).

Namármost ilyen van? Mármint hogy ennyire primer legyen a vádli? Avagy relatív munkanélküli a comb?

Bár akár van, akár nincs, a harmadik kör előtt egy osztálynyi kisgyermek érkezett edzésre és elkezdtek mindenféle tempóban mindenféle sávban futni - pont úgy, hogy BSI-verseny hangulata legyen a dolognak... pályán pedig (és ilyen térddel:) nem annyira poén előzni nekem, de így is 3:36 lett, pedig nem hajtottam ki magam igazán.

A gyermekek érkezését égi jelnek tekintettem és sürgősen berekesztettem az edzést (cca. 5,5km-nél), mert nem tudtam volna a zsúfoltság miatt tovább gyorsítgatni, ami nem is baj, mert vasárnap sárvári félmaraton, ideje rápihenni.

(jövő héttől pedig jönnek a terepfutások, juhhé!)

Derűs estét! 

Elérkeztem tehát a III. Tüzér utcai kalandomhoz, ami leginkább a Monty Python örökbecsű művének, a Gyaloggaloppnak (hello gyaloggalopp:)) egy gyönyörű jelenetéhez lehetne leginkább hasonlatos. Nevezetesen ahhoz, amikor a film legelején a szerzetesek a fejüket ütötték periodikusan valamivel és közben azt kántálták, hogy Pie Jesu Domine, dona eis requiem. (és puff)

Szóval kb erről volt ma szó, csak kevesebb volt benne a pátosz, a szerzetes, a középkori Anglia, de legalább hideg volt, periodikus is voltam és időnként fájt ez-az:D

A pálya nem volt kifejezetten tömött ebben a ragyogó időben (amint FUTURE oly találóan megjegyezte az FB fórumban, Fahrenheitban mérve bíztató idő volt, de résztávhoz még ezt is kevésnek találtam, brr.) tulajdonképp csak az őrkutya kergette a varjakat (a fagyott varjakat. nem.) 

A program a szokásos volt, 5*400(najó, a 3-as pályán melegítek, úgyhogy 5*cca 415), majd jöhetett a lényeg az 5*1000m. Eredménye: 3:49;3:49;3:46;3:46;3:35. Közben legyalogoltam két pihenő 200m-t, úgyhogy a végén ez lett levezetésképp: 6*5-ös pálya (ami a bűvös képlet alapján elvileg 430m körüli, de könnyen meglehet, hogy elszámoltam:). A hideg és a pluszruhák (főleg a bő hosszúnadrág) miatt maradt pár másodperc az edzésben, de nem elégedetlenkedem, mert bár nem esett jól igazán, nem fáradtam igazán el és a számok alapján jól ment. Térdem persze nem volt teljesen jól, de határozottan jobban, mint a múlt héten (ami után elkezdtem fekete nadálytő krémet kenni rá, amiben erősek akarok hinni, úgyhogy eddig tényleg segít, a borogatással együtt:)

Zilaci Mester, ha olvasol, kérdeznék: hogyan tovább? Menjenek végig május elejéig az n*1000m típusú edzések és az áprilistól esedékes 2.résztávedzésem főszereplői legyenek a 400-ak majd a 200-ak? Avagy teljesen rosszul gondolkozom?:)

Avagy gondoltam megnézem a tavaszt a Szigeten, úgyis ritkán keveredek mostanság arrafelé. Ha meg már ott vagyok, beleugrom a tömegbe és bevállalom a süppedelmet a pudingon.

Nekivágtam hát a szédületes körözgetésnek rövidnadrág- rövidujjú póló kombóban (ééééés elég volt) két müzliszelettel és fél liternyi vízzel (itt megköszönném a hidrogén és oxigénatomoknak, hogy ilyen szeretteljesen összefogtak a közboldogság előmozdítása érdekében és még én sem száradtam ki).

Az első kör gyakorlatilag a permanens haldoklás jegyében telt, mivelhogy beálltak a vádlijaim és nemigen akartak a fájó kődarab szerepkörből kizökkenni. Így hát váltottam a budai oldalon pudingról aszfaltra, picit jobb lett, de inkább nem rosszabb. (1.kör 25:10) A 8.km után aztán végre bemelegedtek az izmaim és elkezdtem élvezni a mozgást, ügyelve azért arra, hogy ne gyorsítsak túlzottan. Ez olyannyira sikerült, hogy 2.kör 25:10, juhhé. Harmadik körben elkezdtem befalni menet közben egy müzliszeletet, ami sikerült, bár kisebb haláltusát vívtunk mindketten. A második hamarosan követte az elsőt, mert az első körben rámtámadt gyomorfájás újra elővett, nemörül. Az ominózus II.müzliszelet kb utolsó negyedét sikerült belélegeznem, és folyamatos köhögéssel környezetem tudtára adnom, hogy közeledem és már nincs sok hátra. 4km után végre légcsőből nyelőcsőbe terelődött a derék termékdarabka (3.kör 24:15, úgy tűnik a halálfélelem szárnyakat ad:D). Végül sikerült összehoznom egy eseménytelen, de élvezetes utolsó kört, a végén sikerült egy korrektet hajráznom, jó kis sprint, nem a végtaglóbálós busz után rohanás, ami általában jellemez (4.kör 22:54). 

Összegezve hát igen jó kis 21,4km jött össze 1:37:29 alatt, megállás és holtpont nélkül, utána sem éreztem igazán kimerültnek magam.

A jövő hét időjárása azonban legalábbis nem bíztató. Illik előrehozni résztávot szerdáról hétfőre?...:)

Amúgymeg beneveztem életem első maratonjára, úgyhogy ha minden jól megy, szeptember 30-án én is ott fogok mocorogni a Plus rajtjában. Hmm... 

Kellemes tavaszt addig is mindenkinek! 

Történelmi pillanathoz érkeztem, elkezdek én is sportblogot firkálni, úgyhogy hello Mindenki!

Rövid vázlatképp mozgási jelenemről: félmaratonra, majd maratonra készülnék, de beneveztek egy 5000-es pályaversenyre, jelenlegi sebességemet tekintve kb 5 kört kapnék az elsőtől, úgyhogy kérném a közönség bíztatását

II.Tüzér utcai pályaedzésem (avagy köszönet Zilaci Mesternek az edzéstervért és a Honvédnak a pályáért ismétcsak) 

 (az első pályaedzés publikálása kronológiai lemaradás miatt kimarad - meg az embersiég érdekében is jobb így) 

Bemelegítésképp ismét bringával érkeztem, majd némi ízülethevítés, vízbevitel és nyöszörgés (a térdem újra fáj, juhéé) után belekezdtem 5*400m asszimilációs cirkulációba, ami leginkább 5 perces tempó körül zajlott, kicsit folymatosan gyorsítva. Miután a lazázós körözgetés elégnek találtatott, belefogtam az érdemi részbe - jöttek az ezresek. Az első 3:51-re sikerült, kívül a terven, de nem akartam legyilkolni a térdemet már az elején. 200m vánszorg következett. A másodikban már nyüszítve kerestem egy árkot, amibe belefekhetnék, mert ugye térd. (3:53). (200m-nyi közjáték) Ezután jött egy kis változatosság - 2 kissrác (miután jól kiröhögték magukat a futóstílusom hiányán) beállt egyenként 400m-re. (3:50) (a 200m-es közjáték a dehidratációellenes kampány jegyében telt) A negyedik ezresre kezdett elmúlni a térdfájás, megjönni a kedv, úgyhogy 3:47. Az utolsó kétésfélkörben pedig kicsit kiléptem, térd ok, légzés szaggatott, 3:40, 200m-nyi agónia utána. Az utolsó 5*400m-t 4:30 és 5:00 közötti tempóban fejeztem be, fokozatosan lassulva. Nyújtás közben meg meghúzódott a hátam, lol. Össz 10km futás tehát, meg a járulékos bicaj (8,8km körül). 

Jóvót, bár nem ártana egy részidőket megjegyezni képes órát beszereznem, mert ugyan lefoglal a folyamatos számolgatás, de néha kicsit belezavarodom 25kör viszonylatban.