Erre az esetre kicsit keserű szájízzel emlékszem.
A srácok szeptemberben kezdtek karatézni. Nagyon komoly edzéseken vettek részt, hetente 2×2 óra, nagyon jó edzők, hatalmas lelkesedés. Ezért aztán nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy Karácsony után már mehettek is vizsgázni. Rettenetesen készültünk a nagy napra...ami azért nem volt felhőtlen:-(
Az még hagyján, hogy el kellett utaznunk valahova Világvége Felsőre, ami nekem eléggé komoly próbatétel volt, de amikor megérkeztünk fél 9-kor, közölték, hogy a tényleges vizsga csak délután 3-kor lesz, addig edzőtábor...gyerekenként 4000-ért. Ettől kezdett kellemetlen érzésem támadni, és félve megkérdeztem, hogy na és a vizsgát mennyiért vállalják be? Hát, az 3000 volt fejenként...Úgyhogy kezdett az az érzésem támadni, hogy ez az egész leginkább a pénzről szól...Ez pedig csak erősödött, amikor kiderült, hogy aki olyan remekül teljesített, hogy mindjárt 2 kyu-t ugrott, az még ráfizethetett a vizsgadíjra.
Szerencsére azért a srácoknak volt sikerélményük, narancssárga övesek lettek!:-) (Még szép, ennyi pénzért:-)!) Így legalább boldogan megvásárolhattam az új öveket is:-):-):-)