Igen, fokozatosan kezdtem. Se a tempó, se a táv nem volt vészes, sőt. Végigdolgoztam 2 hetet. Nem éreztem magam betegnek.

Most torokfájás, 39,3 fok.

Nagyon bonyolult türelemjáték lesz visszajönni :)

Szerintem kell egy nyár. A mostani kihagyott, 2 hónap ágyban és lázassan eltöltött pótlására. Akkor van komoly remény.

Addig meg játszom ezt a lázmérő-passziánszt.

Kicsit hosszú lett a szünet. Majdnem egy hónapig köhögtem, majd arcüreggyulladás. A nyári események hatására az immunrendszerem tropa. (Kell majd egy nyár, hogy újra teljesértékű legyen.)

Nem kockáztathattam. Végül az arcüreg rendbe jött, a köhögés maradt ugyan, de elindultam futni. Visszaléptem az egy perc futás - egy perc sétáig, de picit hosszabb távval, így 31 percet edzettem elsőre. Jól esett és harmadnapra sincs semmi bajom.

Közben megvolt az első szívkontrollom. Alapvetően jó lett az eredmény, de a bill. azért egy nagyon picit ereszt (nem baj) és a balkamra nem annyira húzódott visza. Majd megtudom, hogy ez mennyire normális.

A futástól nem szakadtam el teljesen a másfél hónap során, egyrészt mert kb. naponta gondoltam rá, mert a feleségem futott a szomszédasszonnyal, és mert Bonyhádi Edömér barátom nagyon lelkes, és jó látni az ő fejlődését. Azaz csak jó lenne. Ha nem lenne ő meg sérült :(

Hajrá mindenkinek, aki valami nyavajával küzd, és azoknak is, akik nem! :)

Move Your Ass!