Ma egy gyönyörű gondolatot írt nekem valaki erről a sportágról. Komolyan mondom, megjött hozzá a kedvem! íme:

Mire el akarunk merülni a habokban, már nyeregbe is pattanhatunk, mire le akarunk szédülni a bicajról, már futhatunk, mire el akarunk pusztulni, már ott a cél... :)))

Nekünk már csak így telik a tél - megint síelni voltunk. Zell am See az egyik legszebb ausztriai síközpont, ahol eddig jártam. Idén lent a faluban nem volt túl sok hó, így a Zeller tó körül kétszer még futnom is sikerült. Sokat csúsztunk, játszottunk, pihentünk. Szerencsétlenségünkre a legnagyobb hó pont tegnap, a hazautazásunkra esett le, megbénítva pár autópályát Ausztriában és jól meghosszabbítva a menetidőt. 

Ma pedig kimentünk a szigetre YT futásra. Jó volt látni a régi ismerősöket, bár csak Futóbolondokat fedeztem fel a "tömegben". Remélem, azért onlineosok is voltak kint rajtunk kívül. Idei leghosszabb futásom (20km) meglepően könnyen ment, igaz az első felében Sepi gondoskodott a szórakoztatásomról - nekem csak hallgatni meg futni kellett :o)

Huhhh, ez a hét nagyon elúszott. Be kellett ugranom egy megbetegedett kolléga helyére, vidéki meló, jó kis 12 órás munkanapok, munkavacsorák, semmi edzés. Azt hiszem ezt, meg a következő hetet pihenőnek veszem, és majd utána folyt. köv. az edzéstervvel.

Jól teltek, síeltünk, futottunk, olvastunk, társasoztunk, aludtunk és ettünk, ettünk, ettünk.

És mindez képekben: