Ma csak sepit kísérve tekertem egy rövidet a Göd-Csomád közötti erdőben, és közben csináltam néhány fotót is. Íme egyik kedvenc futóterepünk:

Szent Orbán pápa 223-ban lett a katolikus egyház feje és 230-ban vértanúhalált halt. Ő őrzi a szőlőket, amelyek májusban vannak legjobban kitéve a kártevőknek és a fagyoknak, ezért lett május 25. Szent Orbán napja. Ha ezen a napon lehűl a levegő és vizek befagynak, akkor a szőlőt igen súlyos kár éri. Mindezt ma reggel még nem tudtam, amikor nekiindultunk, hogy feltekerjünk a Szent Orbán fogadóhoz. Azt sejtettem, hogy jó szintes lesz majd. Az viszont meglepetés volt, hogy a táv is 80 kili fölé sikeredett, így eddigi leghosszabb - és legszintesebb- tekerésemen vagyok túl. Nem sok energia maradt bennem, valahogy így festettem mikor hazaértem:

A srácok rendesek voltak, szurkoltak, megvártak, toltak :o) - amit épPen kellett. Túl 3,5 óra alváson és egy termálfürdőn kezdek helyre rázódni. Azért a mai mozit asszem lemondom.

Keresztbe szerveződött munkaügyek miatt a hét hátralevő részében minimum két helyen kéne lennem egyszerre. Persze tekerés közben is végig ezen járt az agyam. Sebaj, a jövő hét már lazább lesz.  

Ma én is megkaptam a nyakamba az égszakadást. Méghozzá kétszer. Laza tekerésre indultam Vác felé, napsütésben. Az első zuhé kb. 12 km-nél, Vácott kapott el, és mivel csak egyre esősödött, két km múlva el is határoztam, visszafordulok. Nem ártott volna kicsit korábban megfordulni. Ugyanis 4 kilométerrel hazaérkezés előtt újra leszakadt az ég és én másodszor is bőrig áztam.  A rossz hír: a km órám beázott, még mindig csupa pára és vízcseppek vannak benne. Remélem kiszárad majd. Az érdekesség: hazaérve új fittness adatot mértem- a pólóm majd 60 dekát nyomott :o)