1 hét múlva ilyenkor már Bécsben vagyunk és Ursi fut, elkezdődik a BéPoBu... kicsit aggódom, hogy hogyan fogom megoldani a kajálásomat az 5 nap alatt. De sütök kenyeret előre, meg vékonyra nyújtott tésztát is csinálok, jól lehet ropogtatni majd az úton. A délelőttjeim rendben vannak, gyümölcsöt lehet vinni dögivel. Szendvicset kapunk, majd megtömöm zöldsalival. Pozsonyban pedig megengedem magamnak, hogy bevágjak egy kis adag sztapacskát, azt annyira szeretem! Jaj, nagyon izgulok... nem is azon, hogy menni fog-e úgy általában a futás, hanem ez a bosszantó lábfejfájdogálás aggaszt. Ha hazaérek, első dolgom lesz, hogy dokihoz megyek, utána akár a hosszabb pihenőt is bevállalom, egye penész.

Tegnap Gandival futottam az örsi futáson. Olyan tempóban mentünk, amilyenben nem gazán szoktam, főleg nem kilométereken keresztül és főleg nem beszélgetve közben! Hogy mire nem képes az ember, ha elvonja a figyelmét vmi! A Bébu után pihi van, aztán SK-val megint hozzálátunk a sárvári felkészülésnek :) Talán én is bevállalom a 24 órát, még nem tudom. A szívem az ultráé, csak mit szól ehhez a lábam?!

Remekül van az emésztésem, ez igazán felvillanyoz. Azt hiszem, lassan elfelejthetem a reggeli savas gyomorfájásokat. A dolgaimat kisebb és nagyobb feladatokra osztottam. Minden héten más és más kerül reflektorfénybe, most például a vacsi, mind időben, mind tartalomban. Megpróbálom este 6-ig befejezni, de ha nem sikerül, legkésőbb 7-ig. Vizes-mézes-banános turmixot vacsiztam tegnap, beleszórtam még magokat, biomicsodákat és x féle műzlit... mennyei volt, komolyan mondom, majd' elolvadtam tőle!  A tejes mixeket nem szereti a gyomrom, erre rájöttem. Sem futás előtt, sem utána nem jön be, mert úgy fosik tőle az ember, hogy alig győzi szaporával... szóval, azt akkor nem. De megfigyeltem, hogy a banános-mézes-vizes turmix akár futás előtt 10 perccel is bevágható és csak úgy szárnyalok tőle... szóval ez nagyon fexik :)

Jaj és tegnap kipróbáltam a bionokedlit is, elvégre szénhidrátfeltöltés van, vagy mi... Teljes örlésű búza, kicsi rozslisztet és fehérlisztet használtam, mittomén milyen arányban, de jól összekutyultam 1 tojással, sóval, kb3 dl vízzel, aztán kiszaggattam. HÚ, nagyon jó lett, komolyan! Majd karfiolpörköltet öntöttem rá, és fejest ugrottam a tányéromba... :) Nagyon jó úgy enni, hogy visszofogottságban él az ember. Akkor tudja igazán értékelni a földi javakat, sőt, még az ízeket is jobban érzi, az szent! Télre ültetni fogok gyógynövényfűszereket az ablakba. Rozmaring, bazsalikom, kakukkfű, borsmenta... mindnek ott a helye a kajákban, nem bántják a gyomrot, gyengéden fűszereznek és segítik az emésztést is. Höhö, tegnap átugrottam anyához, ha lenne gyerkőcöm, most úgy hívnám őt, hogy: BIONAGYI :) Szóval anyával most karfiolprojecten vagyunk, mindenféléket kitalálunk belőle, megfőzzük, majd este átugrom hozzá és cserélünk. Én karfiolpörivel rukkoltam elő, ő meg karfiol levessel, és rakott karfiollal. Mindezt persze hús nélkül, óvatos sózással és fűszerezéssel. Ma az lesz az ebéd, nyaaaami!

Akkor hajrá mindenkinek, mozgalmas lesz a hétvége a Plus miatt :)