Tavaly a félbalatonra kezdtem készülni, akkor nem jött össze egy sérülés miatt,a télen ismét elkezdtem rá készülni,de titkon a 4 naposon gondolkodtam,azt az edzéstervet is követtem. Az edzésadag emelése közben voltak kisebb térdproblémáim, de nem voltak vészesek, kezelni tudtam őket. Január végén azután kisebb rábeszélésre is beneveztem a 4 naposra. Lesz ami lesz.
Február végére felkészültnek éreztem magam, igaz nem tudtam mire.
1 nap: Siófok-Fonyód.46,7 kili. Edzésen sem futottam 44-nél többet,nagyon soknak tűnt ez.Az időjárás sem volt kegyes hozzánk, sokat tanakodtam miben kellene futni, végül a széldzsekiben maradtam mind a 4 napban.18 km-ig nagyon esett, utána is esegetett,de már nem volt vészes.Kényelmes tempót vettem fel, a cél úgyis az volt hogy jól essen végig, frissítőknél enni mindig, kulacsot vittem magammal,abból kortyolgattam folyamatosan. Az első 5 kilin a gyors futók megelőztek, én tartani akartam a saját tempómat. Végig mentem 31-32 perces 5 km-el .A frissítők jól voltak kirakva, kevés csokit ettem,2 darab banánt mindenhol ettem. Nem sikerült eléheznem,jó erőben éreztem magam végig.A végére kellemesen elfáradtam,nem is lassultam be,jól esett minden km. A tempó 6:18-ra jött ki, a maraton 4:26 körül. A célban a csomagot sajnos nem vettem fel,így amíg a gyúrásra vártam,15-20 perc ácsorgás után le kellet ülnöm,mert majdnem megszédültem. A gyúrás jó volt,felfrissített. A nyújtás már nehezebben ment.Ezek után kíváncsian vártam a másnapi majdnem 53 kilit. Délután sikerült az energia pótlás, jó étvággyal ettem amennyit csak tudtam. Sportkrémmel azért még lekentem a lábam hátha nem lesz izomláz másnapra. Este sem kellett altatni, 9 órától reggel 7-ig aludtam.
2.nap:Fonyód-Szigliget. 52.9 kili. Reggel meglepően frissen keltem,a tegnapit alig éreztem a lábamban, de azért a mai távtól kicsit paráztam. Reggeliztünk,majd irány a rajt. Ma kicsit lassabb iramot terveztem, csak hosszabb lesz mint tegnap. A lábaim meglepően könnyen vittek,ismét 31-32 perces 5 km-eket produkáltam jólesően. Volt mára már egy kis szél is,de még nem volt zavaró annyira. Frissítés mindenhol volt,főleg banán,meg egy csoki. Az elején ismét előzgettek,utána meg én előzgettem sok sporit vissza.Úgy tűnt,mintha mindenki el akarná futni az elejét,én nem vagyok annyira híve ennek,szeretem beosztani az erőm,főleg ha még van hátra két nap. A legvégére is maradt azért annyi energiám, hogy felfussak Szigligetnél a dombra. A vége 6:20-ra jött ki,alig lassultam a tegnapihoz képest,és még jól is esett végig a mai nap is. A maraton megint 4:26 lett kb. A gyúrás ismét jó volt,csak utána a hideg szélben majd meg fagytam, vacogtam sörrel a kezemben. Bor jobban esett volna akkor,miért nem az volt a befutócsomagban, nem is értem. Délután ismét energia feltöltés,evés estig,lábak lekenése. Holnap rövid táv lesz, de jó sok dombbal. Este ismét sikerült jól kialudnom magam.
3.nap: Badacsony-Balatonfüred 43,6 kili. Reggel már jobban éreztem a lábaimat mint tegnap,de nagy fáradságot semmiképp sem. Ma gyorsabb tempót terveztem,a feltámadó erős szél ellenére is. Az 5 km-ek ma 30-31 perc között alakultak szinte végig. Frissítés ugyanúgy mint eddig,banán banánnal. Ma alig előztek meg,viszont én meg több sporit, persze biztatva őket, ők meg engem. A nagyobb emelkedőket is megfutottam, nem voltak olyan nagyok mint gondoltam. A vége 6:11-re jött ki, 4:21-es maratonnal. Most kihagytuk a gyúrást,messze kellett volna menni. Inkább siettünk a szállásra. Ismét jó étvágyam volt, nem fájt semmim, de az emelkedőket eléggé éreztem a combomban. Kíváncsian vártam ezek után az utolsó napot.
4. nap: Balatonfüred-Siófok 52.2 kili. Reggel korán kellett kelni a 8 órás rajt miatt,ha kajálni is akartam előtte. Nehezen keltem fel,tudtam volna még aludni. A lábaim úgy-ahogy kipihenték a tegnapit, ez az egy nap már csak lemegy valahogy, jólesően lazán. A rajtnál néztem hogy 15 óránál tartok,gondoltam megcélzom az 5,5 órát legyen meg a 20,5 óra. Szél már nem fújt annyira, a nap is kezdett kisütni. A 31-32 perces 5 kilik meglepően jól mentek, ismét sok banánt ettem,már egy kicsit kezdtem unni, de ezt legalább gyorsan le meg lehetett enni, nem kellett sokat rágódni rajta. Kb. félúton a jobb térdem majdnem elkezdett fájni kicsit, de 1-2 km után már rendben volt, és megnyugodtam. A 35 km után lévő emelkedőbe azért bele-bele sétáltam az ott kicsit durva volt. A maratoni táv megint 4:26 alatt lett meg, gondoltam innen már meglesz az 5,5 óra ha nem sietek akkor is. A végére azért még sikerült fokozni is, majdnem 6 percesek lett az utolsó 10 km. Felejthetetlen érzés volt beérni,bőven 5,5 órán belül, így meglett a 20,5 óra, igaz az idő nem számít ekkora távnál, úgyis a lényeg az volt hogy jólesően menjek végig,és az megvolt!!! Célba érés után nem éreztem azt hogy soha többet ultrafutás,jó érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Majd látom mi lesz, hosszú még az év. Köszönöm a sok szurkolást, buzdítást, kerékpáros kísérést,és a sok finom ételt,amit ehettem a szállásunkon!